Telt házas könyvbemutató

2016. április 5.

Glatz Ferenc történész akadémikus új kötetét (Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal) Granasztói György egyetemi tanár mutatta be a budapesti Örkény István Könyvesboltban. A telt ház előtt zajló könyvbemutatót követően a szerző dedikálta munkáját az érdeklődőknek. Az eseményt a tudomány és a közélet több szereplője megtisztelte jelenlétével, köztük Lovász László akadémikus, az MTA elnöke, Németh Miklós volt miniszterelnök, akadémikustársak, volt miniszterek, a számvevőszék volt elnöke, a korábbi és jelenlegi miniszterelnökség több vezető munkatársa, valamint számos szakmabeli kolléga.


Tovább... »

Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal – Glatz Ferenc új kötete

2016. március 30.
„Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal” címmel megjelent Glatz Ferenc akadémikus új könyve. Az olvasókhoz írt ajánlásában a szerző így fogalmaz: az öt ember munkásságát tárgyaló kéziratok monográfiasorozat darabjaiként épültek évről évre, fejezetről fejezetre. „Az időhatárok 1920–1990: az öt ember – akiknek munkásságáról írtam, beszéltem – életének és utóéletének időtávja. 1920–1949 között voltak aktív alakítói koruk szellemi életének. 1920 után személyük hozzákötődik a trianoni Magyarország kulturális és tudományos életének berendezéséhez, majd 1945–1949 között, a vesztett világháború után a demokratikus Magyarország megalapozásához. Azután 1949-ben, a proletárdiktatúra rendszerében következik személyük kiszorítása a közéletből, haláluk után munkásságuk kiejtése a hazai szellemi örökségből. Majd: 1968–1990 között írásaik, felfogásuk fokozatos visszavétele, személyük rehabilitálása.” (A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható.)
A 950 oldalas kötetet Granasztói György egyetemi tanár mutatja be 2016. április 5-én az Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.) 17.30 órakor. (A meghívó itt olvasható.)

25 év Európában - Glatz Ferenc előadása Pécsen

2016. február 22.
Az MTA Pécsi Területi Bizottsága éves közgyűlésének tudományos előadását Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke tartotta „25 év Európában: 1990–2015” címmel. Az előadó elgondolkodtató szemléletben világított rá az elmúlt 25 év európai történéseire, azok összefüggéseire, a nagyhatalmak szerepére és a Magyarországon ezen időszak alatt átélt változásokra.

Egy generáció rázkódtatásai - Glatz előadása a H. Balázs emlékkonferencián

2015. december 11.
„Egy generáció rázkódtatásai. H. Balázs Éva a kortársak között” címmel Glatz Ferenc előadást tartott a nemzetközi ismertségű, közel tíz éve elhunyt H. Balázs Éva születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián. A százéves évforduló – akárcsak korosztálytársaié: Kosáry Domokosé 2013-ban, Benda Kálmáné 2014-ben, s 2015-ben Éva nénié – alkalmat adott az előadónak arra, hogy elhelyezzen egy generációt a magyar és az európai szellemi életben.
Előadásában Glatz Ferenc előbb felvillantotta a családi indíttatást: a tanár-író édesapa és a szintén szépíró édesanya, az 1910–1920-as évek értelmiségi családi és társasági környezetének magatartás- és gondolkodásformákat generációkra meghatározó hatását. Majd megemlékezett az 1930-as évek egyetemi professzorainak sokszínű és színvonalas szakmai műhelyeiről (Kerényi Károly, Alföldi András, Domanovszky Sándor, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Hajnal István, Mályusz Elemér). Balázs Évát e képzettségéből élő büszke polgár, az autonóm értelmiségi megszemélyesítőjeként, generációját a 19. század második felétől professzionalizálódó magyar történet-tudomány harmadik nemzedékeként mutatta be Glatz. Értékelése szerint e korosztály tagjai – Balázs Éva mellett Benda Kálmán, Kosáry Domokos, Elekes Lajos, Sinkovics István, Györffy György, Wellmann Imre, Szabó István, László Gyula, Ember Győző, Borsa Iván, Jakó Zsigmond, Imreh István és mások – a legnagyobb számmal voltak jelen a magyar történettudomány 1949–1970 közötti modernizálási akcióiban (kutatóintézeti és gyűjteményi szervezet, tömeges egyetemi oktatás, publikációs rendszerek), a szaktudomány nemzetközi kapcsolatépítésének megkezdésében.

A talaj, víz, környezet kutatásának történetéhez, 1990–2015 – Glatz előadása az Akadémián

2015. október 7.
„Adalékok a talaj, víz, környezet kutatásának történetéhez, 1990–2015” címmel Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke Várallyay György akadémikustársa 80. születésnapja alkalmából előadást tartott az MTA-n rendezett konferencián. Az ünnepelt életútjának csomópontjai apropóján beszélt a tudományos nagyüzem második világháború utáni lehetőségeiről, a globális kihívások (Gaia szemlélet, felmelegedés, víz, demográfiai robbanás és élelemhiány) kutatói gondolkodást gerjesztő szerepéről, az MTA 1990-es évek közepétől követett „a nemzet tanácsadója” hivatásáról. Személyes hangú értékelése szerint a most 70-80 évesek generációja életelveikkel, a világot jobbítani, előbbre vinni akaró szándékukkal, szorgos, okos munkával – írásaikkal, előadásaikkal, szemináriumaikkal, bizottság-szervezéseikkel, intézményépítéseikkel, vagy éppen a gyakorlati életre szóló tanácsaikkal – a világot ugyan nem váltotta meg, de segített azt fenntartani. Nem mulasztottak, mert megtették, amit az adott helyzetben az Idő követelt, illetve lehetővé tett.

Európa százéves háborúja – Glatz Ferenc tanulmánya az I. világháborúról

2015. március 10.

„Európa százéves háborúja. Vitaindító megfontolások” címmel jelent meg Glatz Ferenc tanulmánya a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódó konferenciakötetben. Glatz 3 tézisben foglalja össze felfogását a háborúról. 1. Európa százéves háborújáról beszél, melyet négy szakaszra tagol; 2. Európa Nagy Háborújának nyomán egy új „világrend”, vagyis egy szabályozott „világkormányzás” kialakítása indul meg. 3. Az első világháború csak az 1850–2013 közötti korszak négy nagy európai (világ) kortényezője közé illesztve értelmezhető és értékelhető.


Tovább... »

Miniszteri elismerés Glatz Ferencnek a vidékért végzett munkájáért

2014. december 9.

Glatz Ferenc akadémikus a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megszervezésében való „aktív közreműködéséért, illetve a 2007–2013-as programozási időszakban […] a vidéki szereplők hatékonyabb együttműködése érdekében végzett munkáért” miniszteri elismerő oklevelet kapott a földművelésügyi tárca vezetőjétől, Fazekas Sándor minisztertől.
Glatz személyéhez kötődik a „Párbeszéd a vidékért” program kidolgozása (2005), középpontjában egy komplex, az európai normákat és Magyarország érdekeit egységben látó vidékpolitika alapelveinek kidolgozása. 2008. novembertől Glatz részt vett az európai uniós előírások nyomán életre hívott MNVH munkájában, annak első elnökévé választották. A Hálózat feladatának tekintette az európai vidékfejlesztési politika alapelveinek magyarországi megismertetését és a Kárpát-medencei sajátosságoknak megfelelő hazai gyakorlat kialakítását. A Hálózat szervezte országos vidékfejlesztési fórumok és szakmai műhelykonferenciák – a vezetők törekvése szerint: új közéleti fórumok – párbeszédet biztosítottak a civilek és a politikusok között. Glatz 2009-ben egy új folyóiratot is indított Párbeszéd a vidékért címmel, azzal a céllal, hogy felhívják „a magyar értelmiség, a közéletben aktív politikusok és a civil társadalom figyelmét a vidéki térségek közhasznára. És a kiemelt fejlesztés fontosságára. Mind a településszerkezet, emberi életminőség, természeti erőforrások és gazdálkodás, mind az ipari termelés és a szolgáltatások terén.”


A lutheránus hit ötszáz éves alapelvei versenyképesek – Glatz a fasori tanévnyitón

2014. szeptember 1.
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium újraindítása 25. évfordulóját istentisztelettel és tanévnyitóval ünnepelték az iskola tanárai és hallgatói. A megemlékezésen felszólalt Glatz Ferenc akadémikus is, aki 1989-ben művelődési miniszterként – a modern magyar állam történetében először – az akkor újrainduló egyházi gimnáziumban tartotta nagy visszhangot kiváltó országos tanévnyitó beszédét. Jubileumi köszöntőjében Glatz Ferenc emlékeztetett az 1989–90-ben megindított változásokra: az állami iskolaalapítási monopólium feladására, az iskolai autonómia megalapozására. A jelenről és a jövőről szólva felhívta a fiatal generációt: figyeljék, mi hasznosítható a múltból, s hibái milyen tanulságokkal szolgálhatnak számukra, de saját cselekedeteiket is egészséges kritikával szemléljék és legyenek képesek a folytonos önkorrekcióra. A történész akadémikus kiemelte a lutheránus hit öt évszázados alapelveinek – a türelem, a sokszínűség elfogadása, a munkára nevelés kultusza – versenyképességét az „új népvándorlás” kora, a 21. század Európájában. A fasori gimnázium világhírnevét többek között azzal vívta ki, hogy már a 20. század első felében „példát mutatott a más felekezetűek befogadásából” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ez a neves iskola nemcsak ismeretátadó, hanem erkölcsi-nevelő, képességfejlesztő intézménye is volt és lesz a modern magyar társadalomnak.
Glatz Ferenc 1989. szeptember 2-i országos tanévnyitó beszéde itt olvasható. A 2014. szeptemberi ünnepségekről készült videós beszámoló itt tekinthető meg.

Tovább... »

Szembenézés a múlttal – Glatz a magyar–szerb történész bizottság céljairól

2014. február 17.
Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának leköszönő elnöke Szabadkán Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével és Korhecz Tamással, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetőjével közös sajtótájékoztatón értékelte a történész bizottság munkájának első szakaszát. Felszólalásában Glatz emlékeztetett arra a több éves folyamatra, amelynek eredményeként megkezdhette munkáját az 1941–1948 közötti időszakban elkövetett tömeggyilkosságokat feltáró bizottság. A bizottság és az általa támogatott kutatómunka nem lehetett volna eredményes – emelte ki Glatz –, ha a magyarságnak a Vajdaságban nincsen ütőképes kulturális és politikai képviselete. A VMSZ és az MNT mellett így elismerés illeti a vajdasági értelmiséget (levéltárosokat, történészeket, irodalmárokat, néprajzkutatókat) és intézményeiket.
A második világháború vérengzéseit feltáró akadémiai vegyes bizottság magyar tagozata Kocsis Károly akadémikus vezetésével, új tagsággal folytatja munkáját.
Tovább... »

Levéltár és történettudomány

2014. január 30.
Glatz Ferenc akadémikus, kutató emeritus bevezető előadásával, a szakma élénk érdeklődésétől kísérve műhelykonferencián vitatták meg hazai és határon túli levéltárosok a forrásőrző helyek – központi, megyei, városi és egyházi levéltárak – szervezetének, funkcióinak változásait, a kutatás és az államhatárokon átnyúló együttműködés lehetőségeit. (A részletes program itt olvasható.)

 

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 / 25