Telt házas könyvbemutató
Glatz Ferenc történész akadémikus új kötetét (Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal) Granasztói György egyetemi tanár mutatta be a budapesti Örkény István Könyvesboltban. A telt ház előtt zajló könyvbemutatót követően a szerző dedikálta munkáját az érdeklődőknek. Az eseményt a tudomány és a közélet több szereplője megtisztelte jelenlétével, köztük Lovász László akadémikus, az MTA elnöke, Németh Miklós volt miniszterelnök, akadémikustársak, volt miniszterek, a számvevőszék volt elnöke, a korábbi és jelenlegi miniszterelnökség több vezető munkatársa, valamint számos szakmabeli kolléga.
Tovább... »
Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal – Glatz Ferenc új kötete
A 950 oldalas kötetet Granasztói György egyetemi tanár mutatja be 2016. április 5-én az Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.) 17.30 órakor. (A meghívó itt olvasható.)
25 év Európában - Glatz Ferenc előadása Pécsen
Egy generáció rázkódtatásai - Glatz előadása a H. Balázs emlékkonferencián
Előadásában Glatz Ferenc előbb felvillantotta a családi indíttatást: a tanár-író édesapa és a szintén szépíró édesanya, az 1910–1920-as évek értelmiségi családi és társasági környezetének magatartás- és gondolkodásformákat generációkra meghatározó hatását. Majd megemlékezett az 1930-as évek egyetemi professzorainak sokszínű és színvonalas szakmai műhelyeiről (Kerényi Károly, Alföldi András, Domanovszky Sándor, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Hajnal István, Mályusz Elemér). Balázs Évát e képzettségéből élő büszke polgár, az autonóm értelmiségi megszemélyesítőjeként, generációját a 19. század második felétől professzionalizálódó magyar történet-tudomány harmadik nemzedékeként mutatta be Glatz. Értékelése szerint e korosztály tagjai – Balázs Éva mellett Benda Kálmán, Kosáry Domokos, Elekes Lajos, Sinkovics István, Györffy György, Wellmann Imre, Szabó István, László Gyula, Ember Győző, Borsa Iván, Jakó Zsigmond, Imreh István és mások – a legnagyobb számmal voltak jelen a magyar történettudomány 1949–1970 közötti modernizálási akcióiban (kutatóintézeti és gyűjteményi szervezet, tömeges egyetemi oktatás, publikációs rendszerek), a szaktudomány nemzetközi kapcsolatépítésének megkezdésében.
A talaj, víz, környezet kutatásának történetéhez, 1990–2015 – Glatz előadása az Akadémián
Európa százéves háborúja – Glatz Ferenc tanulmánya az I. világháborúról
„Európa százéves háborúja. Vitaindító megfontolások” címmel jelent meg Glatz Ferenc tanulmánya a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódó konferenciakötetben. Glatz 3 tézisben foglalja össze felfogását a háborúról. 1. Európa százéves háborújáról beszél, melyet négy szakaszra tagol; 2. Európa Nagy Háborújának nyomán egy új „világrend”, vagyis egy szabályozott „világkormányzás” kialakítása indul meg. 3. Az első világháború csak az 1850–2013 közötti korszak négy nagy európai (világ) kortényezője közé illesztve értelmezhető és értékelhető.
Tovább... »
Miniszteri elismerés Glatz Ferencnek a vidékért végzett munkájáért
Glatz Ferenc akadémikus a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megszervezésében való „aktív közreműködéséért, illetve a 2007–2013-as programozási időszakban […] a vidéki szereplők hatékonyabb együttműködése érdekében végzett munkáért” miniszteri elismerő oklevelet kapott a földművelésügyi tárca vezetőjétől, Fazekas Sándor minisztertől.
Glatz személyéhez kötődik a „Párbeszéd a vidékért” program kidolgozása (2005), középpontjában egy komplex, az európai normákat és Magyarország érdekeit egységben látó vidékpolitika alapelveinek kidolgozása. 2008. novembertől Glatz részt vett az európai uniós előírások nyomán életre hívott MNVH munkájában, annak első elnökévé választották. A Hálózat feladatának tekintette az európai vidékfejlesztési politika alapelveinek magyarországi megismertetését és a Kárpát-medencei sajátosságoknak megfelelő hazai gyakorlat kialakítását. A Hálózat szervezte országos vidékfejlesztési fórumok és szakmai műhelykonferenciák – a vezetők törekvése szerint: új közéleti fórumok – párbeszédet biztosítottak a civilek és a politikusok között. Glatz 2009-ben egy új folyóiratot is indított Párbeszéd a vidékért címmel, azzal a céllal, hogy felhívják „a magyar értelmiség, a közéletben aktív politikusok és a civil társadalom figyelmét a vidéki térségek közhasznára. És a kiemelt fejlesztés fontosságára. Mind a településszerkezet, emberi életminőség, természeti erőforrások és gazdálkodás, mind az ipari termelés és a szolgáltatások terén.”
A lutheránus hit ötszáz éves alapelvei versenyképesek – Glatz a fasori tanévnyitón
Tovább... »
Szembenézés a múlttal – Glatz a magyar–szerb történész bizottság céljairól
Tovább... »