A civil társadalom újjáéledéséért
2010. május 26.
Megjelent a Budapesti Városvédő Egyesület 25 évének történetét bemutató jubileumi kiadvány. A kötetet Glatz Ferenc „születésnapi jókívánságai” vezetik be. Az európai diktatúrák bukása utáni évtizedek – így a magyarországi rendszerváltás – legnagyobb politikai deficitjének azt tartja, hogy a többpárti parlamentáris demokrácia helyreállítása mellett elmaradt a civil társadalom újjászerveződése, „amely a diktatúrák előtt a büszke európai polgár társasági élettere volt”.
Glatz a kettős állampolgárságról
2010. május 19.
Budapest után Pozsonyban, az MKP székházában is bemutatták Csáky Pál Hullámvasút című könyvét. A kötetet és a szerzőt ezúttal a könyv utószavát író Glatz Ferenc méltatta. Úgy vélte, a térség rendszerváltásának nagy magyar sikertörténete a határokon túli magyar kisebbségi politikai pártok életre keltése és megmaradása.A rendezvény alkalmával a pozsonyi Szabad Újságnak adott interjút a kettős állam-polgárságról, a kultúrnemzet elvének érvényesítéséről Európában, szűkebben a közép-kelet-európai térségben. Hangsúlyozta: Európa jelenét, de még inkább jövőjét a migráció határozza meg, így a kettős és többes állampolgárság napi gyakorlattá válik.
Az európai és a magyar vidéki hálózat kiépítéséről
2010. május 15.
Glatz Ferenc szerkesztésében jelent meg a Sikeres vidéki térségek c. tanulmánykötet, amelyben Glatz bevezető tanulmánya (Vidékpolitika, vidékfejlesztés és új intézményei) vázolja az európai és a magyarországi vidéki hálózatok szerepét, elképzelését egy alulról építkező civil mozgalom indítására és fogalmi tisztázást kírsérel meg „vidékpolitikáról” és „vidékfejlesztéseől”.
Könyvbemutató – Csáky Pál: Hullámvasút
2010. április 29.
Budapesten a Pilinszky Irodalmi Kávéházban mutatták be Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének legújabb, Hullámvasút című kötetét, amelyhez Glatz Ferenc írt utószót.
A szerző és Glatz Ferenchez ismeretsége még Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi megbízatásának idejére nyúlik vissza: Glatz, mint a kandidált országok uniós felkészültségét vizsgáló bizottság tagja került kapcsolatban az EU ügyekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettessel 1998 decemberében, azután több ízben dolgoztak együtt a határon túli magyarság érdekeinek és kulturális értékeinek védelmében. Glatz Ferenc az elmúlt évtizedben rendszeresen jelent meg előadóként felvidéki magyar fórumokon, előadásai az Európai Unió és a közép-kelet-európai térség gazdasági-kulturális lehetőségeivel, a két nép közös európai és világpolitikai érdekeivel, a térségben a nemzeti-etnikai kisebbség kérdéseivel foglalkoztak. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke pedig többször is eleget tett az akadémikus meghívásának a magyar nemzetpolitika európai perspektíváit megvitató budapesti tanácskozásokon.
A könyvbemutatón a kötetet Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke méltatta.
Tovább... »
Közös érdek a tanyák megóvása
2010. április 26.
A Lakitelek Népfőiskola, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében április 26–29. között rendezték a II. Tanyakollégiumot, a magyar tanyavilág lehetőségeit véve számba. A nyitónapon Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke tartotta a bevezető előadást A tanyás térségek lehetőségei a 21. századi Kárpát-medence település-szerkezetében címmel.
Glatz Ferenc még az MTA elnökeként, 1996-ban indította és vezette az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatási Programot, annak részeként az Alföld-programot. 2004 novemberében a Homokhátság-program kidolgozását javasolta, s vezette annak munkabizottságát; a ma is futó programot 2007-ben fogadták el. 2009-ben, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökeként a Hálózat első programjai közé vette fel a Tanyák jövője c. témát, s az MNVH kezdettől támogatta a Lezsák Sándor javasolta Tanya-kollégiumot.
Glatz Ferenc még az MTA elnökeként, 1996-ban indította és vezette az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatási Programot, annak részeként az Alföld-programot. 2004 novemberében a Homokhátság-program kidolgozását javasolta, s vezette annak munkabizottságát; a ma is futó programot 2007-ben fogadták el. 2009-ben, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökeként a Hálózat első programjai közé vette fel a Tanyák jövője c. témát, s az MNVH kezdettől támogatta a Lezsák Sándor javasolta Tanya-kollégiumot.
Víz- és környezetgazdálkodás
2010. április 23.
A Magyar Agrárkamara folyóirata, az Agrárium áprilisi száma Víz- és környezetgazdálkodás címmel összeállítást közöl a vízgazdálkodás bicentenáriuma alkalmából. A regionális éghajlati forgatókönyvek, a belvíz elleni védekezés, az öntözés és energiahatékonyság témakörökben született szakcikkek sorában olvasható Glatz Ferenc írása A vízről, agráriumról, 2009 címmel. Cikkében elsősorban a víz várható felértékelődéséről írt olyan meghatározó kortényezők fényében, mint az éghajlatváltozás, élelemtermelés, energiatermelés és vázolja egy Kárpát-medencei vízgazdálkodási stratégia szükségességét és javasolt irányát.
Mezővárosok – a vidéki modernizáció központjai
2010. április 21.
Jelzésértékű volt, hogy a parlamenti választások két fordulója között rendezték meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) V. Országos Vidéki Fórumát Mezőváros és vidéke címmel, április 21–22-én. A találkozónak az Ady által „paraszt Párizsnak” nevezett Hódmezővásárhely és „Békés megye nyugati kapuja”, Szarvas adott otthont.
A rendezvény hódmezővásárhelyi megnyitóján az MNVH elnöke, Glatz Ferenc történész Miért a mezőváros? címmel tartott bevezető előadásában kiemelte: az alföldi mezővárosok történelme jól példázza, hogyan fonódik össze a városok gyarapodása, polgárosodása a környezetük fejlődésével. Ebből a hagyományból táplálkozva a kisebb településekkel szerves kapcsolatban működő mezővárosok a vidéki modernizáció központjaivá válhatnak. Ehhez azonban munkahelyekre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, amiben az államnak is szerepet kell vállalnia – megteremtve a lakóhelyek esélyegyenlőségét. A tanácskozáson előadást tartott többek között Lázár János polgármester és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is.
A délutáni, Szarvason tartott szakmai tanácskozáson a résztvevők arra keresték a választ: visszanyerhető-e az a gazdasági erő, foglalkoztatási színvonal és megélhetési biztonság, amely Magyarország számos vidéki térségében elveszett a rendszerváltozás után?
A rendezvény hódmezővásárhelyi megnyitóján az MNVH elnöke, Glatz Ferenc történész Miért a mezőváros? címmel tartott bevezető előadásában kiemelte: az alföldi mezővárosok történelme jól példázza, hogyan fonódik össze a városok gyarapodása, polgárosodása a környezetük fejlődésével. Ebből a hagyományból táplálkozva a kisebb településekkel szerves kapcsolatban működő mezővárosok a vidéki modernizáció központjaivá válhatnak. Ehhez azonban munkahelyekre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, amiben az államnak is szerepet kell vállalnia – megteremtve a lakóhelyek esélyegyenlőségét. A tanácskozáson előadást tartott többek között Lázár János polgármester és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is.
A délutáni, Szarvason tartott szakmai tanácskozáson a résztvevők arra keresték a választ: visszanyerhető-e az a gazdasági erő, foglalkoztatási színvonal és megélhetési biztonság, amely Magyarország számos vidéki térségében elveszett a rendszerváltozás után?
Magyar kisebbségpolitika Európában
2010. április 13.
Megjelent az Ezredforduló c. kiadvány 2010/1. száma, a 2009. október 12-i budapesti kisebbségi találkozó anyagával.
Glatz Ferenc, mint a Budapesti Európa Intézet igazgatója és az MTA Stratégiai Tanulmányok Bizottságának elnöke 2008 júniusában, majd 2009 októberében hívta meg a határokon túli magyar pártok elnökeit, valamint a kisebbségi kérdésben aktív magyarországi európai parlamenti képviselőket. Az eszmecsere témája: az EU kisebbségpolitikája, valamint annak számbavétele, mennyiben nyitnak új lehetőségeket az EU legutóbbi rendeletei a határokon átlépő gazdasági-kulturális vállalkozásoknak, így a kisebbségpolitikának.
A konferencia programadó tanulmányát (Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa), valamint a hozzászólók (köztük Pásztor István, Markó Béla, Csáky Pál, Gál Kinga, Tabajdi Csaba) írásait közli a folyóirat.
Glatz Ferenc, mint a Budapesti Európa Intézet igazgatója és az MTA Stratégiai Tanulmányok Bizottságának elnöke 2008 júniusában, majd 2009 októberében hívta meg a határokon túli magyar pártok elnökeit, valamint a kisebbségi kérdésben aktív magyarországi európai parlamenti képviselőket. Az eszmecsere témája: az EU kisebbségpolitikája, valamint annak számbavétele, mennyiben nyitnak új lehetőségeket az EU legutóbbi rendeletei a határokon átlépő gazdasági-kulturális vállalkozásoknak, így a kisebbségpolitikának.
A konferencia programadó tanulmányát (Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa), valamint a hozzászólók (köztük Pásztor István, Markó Béla, Csáky Pál, Gál Kinga, Tabajdi Csaba) írásait közli a folyóirat.
LEADER műhelykonferencia Lajosmizsén
2010. április 1.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) LEADER szakosztálya a program magyarországi tapasztalatait elemző, összegző munkamegbeszélést szervezett Lajosmizsén.Glatz Ferenc bevezetőjében az MNVH felépítéséről, decentralizáltságáról és politikától való függetlenségéről beszélt, utalva a köztestületté alakulásra vonatkozó állásfoglalás megszületésére és a szakosztályi szervezet kialakítására. Elmondta: mérföldkőhöz ért az MNVH tevékenysége ezzel a rendezvénnyel, hiszen most először foglalkozik civil szervezetként konkrétan a LEADER programmal és az erre épülő hálózattal. Ismét hangsúlyozta: nagy szükség van a LEADER-hez hasonló, alulról építkező, a vidéki emberek valós problémáit ismerő és orvosolni kívánó kezdeményezésekre.
A gondoskodó ember elismerése – Kemény Bertalan-díj, 2010
2010. március 5.
A zsúfolásig megtelt alsómocsoládi faluházban immár második alkalommal gyűltek össze az ország különböző részeiből érkezett falu- és tanyagondnokok, polgármesterek a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj átadási ünnepségére. Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, egyben a Kemény Bertalan-díj bizottságának elnöke idén négy, szakmai tudásuk legjavát nyújtó településszervezőnek adta át az elismerést.Köszöntő szavaiban kiemelte: a falu- és tanyagondnokok a gondoskodó embert testesítik meg társadalmunkban. „A történelemben olyan sokat beszéltünk már a gazdálkodó, a szerszámkészítő, az építő-alkotó emberről, beszéltünk a homo ludensről, a játékos emberről – és nem beszéltünk sohasem a gondoskodó emberről. Mert úgy gondoltuk az elmúlt 95 esztendőben, hogy ha az embereknek gondjaik vannak, ha szolgáltatásokra van szükségük, akkor azt majd bizonyos intézmények el fogják látni.
Nem ismertem Kemény Bertalant, de a működéséről annak idején hallottam, aztán megismerkedtem a tevékenységével. (…) A Kemény Bertalan-legenda egyik legnagyobb előrevivő ereje szerintem a társadalomban az, hogy felfedezte a gondoskodó ember szükségességét. Nem igaz az, hogy a modern ipari társadalomban le kell mondani azokról a korábbi életformákról, amelyek az embert megtartották, kiemelték más emlősök közül: hogy társas lény volt, és mindig gondoskodott a másikról. (…) Ez a legenda nem a múltról, hanem a jövőről szól. Akik a díjat megszolgálták, azokra úgy tekintek, mint az új, születő mozgalom harcosaira, pionírjaira.”
