Szembenézés a múlttal – Glatz a magyar–szerb történész bizottság céljairól
2014. február 17.
Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának leköszönő elnöke Szabadkán Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Korhecz Tamással, a Magyar Nemzeti Tanács vezetőjével közös sajtótájékoztatón értékelte a történész bizottság munkájának első szakaszát.
Felszólalásában Glatz emlékeztetett arra a több éves folyamatra, amelynek eredményeként megkezdhette munkáját az 1941–1948 közötti időszakban elkövetett tömeggyilkosságokat feltáró bizottság. Kifejtette: az Európai Unió keleti bővítésével a Kárpát-medencei magyarság fokozatosan újra közös igazgatási egységbe került, ami szükségessé tette a magyarság nemzetpolitikai céljainak újrafogalmazását. De ezt sürgette az is, hogy a magyarsággal szomszédos nemzetek szintén az EU tagjai lettek. Az integrációval e térség népeinek több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Az együttműködés feltétele azonban az egymás közti évszázados ellenségeskedések feloldása. A professzor hangsúlyozta: amíg a magyar kisebbség a szomszédos országokban nem nyeri el azokat az autonómiatípusokat és jogokat, amelyek mentén nyugodt légkörben ülhetnek tárgyalóasztalhoz magyarok románokkal, szlovákokkal vagy most már a szerbekkel, addig nincsen közös munka, és addig a közös érdekeket sem tudjuk kamatoztatni. Áll ez a magyar–szerb kapcsolatokra is. „Amíg a második világháborús vérengzések ügyében nem nézünk szembe egymással és önmagunkkal, addig közös vállalkozásokra sem kerülhet sor” – fogalmazott az akadémikus. A magyar–szerb vegyes bizottság ebből a megfontolásból indult ki, s a Pásztor elnök úrral közösen megfogalmazott célokat először a szerb, majd a magyar köztársasági elnök is magáévá tett. A bizottság és az általa támogatott kutatómunka nem lehetett volna eredményes – emelte ki Glatz –, ha a magyarságnak a Vajdaságban nincsen ütőképes kulturális és politikai képviselete. A VMSZ és az MNT mellett így elismerés illeti a vajdasági értelmiséget (levéltárosokat, történészeket, néprajzkutatókat, irodalmárokat) és intézményeiket.
A második világháború vérengzéseit feltáró akadémiai vegyes bizottság magyar tagozata Kocsis Károly akadémikus vezetésével, új tagsággal folytatja munkáját.
Felszólalásában Glatz emlékeztetett arra a több éves folyamatra, amelynek eredményeként megkezdhette munkáját az 1941–1948 közötti időszakban elkövetett tömeggyilkosságokat feltáró bizottság. Kifejtette: az Európai Unió keleti bővítésével a Kárpát-medencei magyarság fokozatosan újra közös igazgatási egységbe került, ami szükségessé tette a magyarság nemzetpolitikai céljainak újrafogalmazását. De ezt sürgette az is, hogy a magyarsággal szomszédos nemzetek szintén az EU tagjai lettek. Az integrációval e térség népeinek több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Az együttműködés feltétele azonban az egymás közti évszázados ellenségeskedések feloldása. A professzor hangsúlyozta: amíg a magyar kisebbség a szomszédos országokban nem nyeri el azokat az autonómiatípusokat és jogokat, amelyek mentén nyugodt légkörben ülhetnek tárgyalóasztalhoz magyarok románokkal, szlovákokkal vagy most már a szerbekkel, addig nincsen közös munka, és addig a közös érdekeket sem tudjuk kamatoztatni. Áll ez a magyar–szerb kapcsolatokra is. „Amíg a második világháborús vérengzések ügyében nem nézünk szembe egymással és önmagunkkal, addig közös vállalkozásokra sem kerülhet sor” – fogalmazott az akadémikus. A magyar–szerb vegyes bizottság ebből a megfontolásból indult ki, s a Pásztor elnök úrral közösen megfogalmazott célokat először a szerb, majd a magyar köztársasági elnök is magáévá tett. A bizottság és az általa támogatott kutatómunka nem lehetett volna eredményes – emelte ki Glatz –, ha a magyarságnak a Vajdaságban nincsen ütőképes kulturális és politikai képviselete. A VMSZ és az MNT mellett így elismerés illeti a vajdasági értelmiséget (levéltárosokat, történészeket, néprajzkutatókat, irodalmárokat) és intézményeiket.
A második világháború vérengzéseit feltáró akadémiai vegyes bizottság magyar tagozata Kocsis Károly akadémikus vezetésével, új tagsággal folytatja munkáját.