Újjászületés – Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben ünnepség keretében indította újra a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt és szakkuratóriumait.
A miniszterelnök-helyettes beszédében felidézte: 22 éve, amikor az alapítvány megkezdte működését, a legfőbb cél az volt, hogy Magyarország kultúráját megújítsa. Kiemelte: „A mostani program Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány alapítója által kijelölt nyomvonalon kíván haladni: egy erős Közép-Európát és egy erős magyarságot kíván a jövőben látni.”
A magyar kormányzat az újjáalakult alapítványrendszeren belül elkülönített pénzkerettel fogja támogatni a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját, melynek magyar társelnöke Glatz Ferenc.
Képünkön (balról): Glatz Ferenc akadémikus, Navracsics Tibor miniszter, Sokcsevits Dénes egyetemi tanár, Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója
Háttér: a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt közérdekű célok megvalósítására 1990 elején hozta létre az akkori művelődési miniszter, Glatz Ferenc. Független értelmiségiekből álló szakkuratóriumain keresztül az alapítvány fő célja a közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás, kultúra, a művészetek különböző ágainak támogatása, a közművelődés megújítása, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítása és fejlesztése volt.

Hírünk a világban – az Európa Klub rendezvénye

Hírünk a világban címmel került sor a Budapesti Európa Intézet új rendezvénysorozata, az Európa Klub harmadik estjére. A vendég ezúttal a Svájcban élő történész, a Neue Zürcher Zeitung egykori munkatársa, Oplatka András volt. Glatz Ferenc akadémikus, az intézet igazgatója felvezetőjében kiemelte:

Magyar–ukrán kapcsolatok, 1989–2011

Tudományos kutatás, jóvátétel, kollektív bűnösség

A vajdasági Magyar Szó internetes kiadása A második világháborút egyszer be kell fejezni címmel interjút közöl Glatz Ferenccel, a magyar–szerb megbékélést szorgalmazó Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnökével, a bizottság egyéves működéséről és eredményeiről, a kollektív bűnösség tarthatatlan elvéről, a jóvátételről kérdezve őt.
A történészprofesszor elmondta: a bizottság első számú feladatának tekintette a helyi, délvidéki kutatási feltételek megteremtését, amelyet elsősorban a levéltári kutatások és a sírfeltárások terén tartanak a legfontosabbnak. „Ahhoz, hogy megbékéljünk, először a halottainkat kell eltemetni, a halottainknak igazságot kell szolgáltatni mind a két oldalon” – vallja. Hangsúlyt fektettek emellett a szervezeti keretek megteremtésére is; a kutatómunka összefogója a zentai székhelyű, európai szintű infrastruktúrával rendelkező Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A több éves munka eredményeit pedig folyamatosan teszik hozzáférhetővé a program internetes honlapján, valamint A szerb–magyar együttélés történetéhez. Források/Iz istorije mađarsko–srpske koegzistencije. Izvori című kiadványsorozat köteteiben.
Glatz aláhúzta: történész szakmai bizottságként segíteni kívánják, hogy a magyar politikai nyitás dél felé és az EU nyitása délkelet felé eredményes legyen. Ezért hiányolja, hogy az akadémiai vegyes bizottsággal párhuzamosan nem állt fel egy politikai-közéleti vegyes bizottság, ami olyan aktuális kérdésekkel foglalkozna, mint pl. a kárpótlás. Politikai eszközök és a politikai vezetők megegyezése volna szükséges szerinte ahhoz is, hogy a kollektív bűnösség-felelősség elvét Európában ne lehessen tovább érvényesíteni.
Az interjú itt olvaható.

,,Beszélünk a múltról, és gondolunk a jövőre’’ – évfordulós ülésszak Szabadkán

Glatz Ferenc bevezetőjében kiemelte: a múltról szólva a jövőre is gondolunk. Amikor 1922-ről beszélünk, akkor azt vesszük számba, hogy egy adott nemzetrész miként próbálta meg politikai eszközökkel megerősíteni kulturális-gazdasági helyét egy új államszervezet keretében – de közben 2012-re gondolunk... Nem azért idézzük a történelmet, hogy a legitimitásunkat bizonyítgassuk, hanem hogy rámutassunk az adott helyzetben kínálkozó lehetőségekre. Nem csak a piros-fehér-zöld zászlót kell lobogtatni, nem csak a székely himnuszt kell énekelni! Túl vagyunk ezen a magyarkodáson. Meg kell teremteni azokat az embereknek lehetőséget adó gazdasági, szociális, politikai és közéleti fórumokat, ahol a magyarságunkat megfelelően képviselhetjük – mondta a történész. Szerbia nem gyengül azáltal, hogy magyar nemzetiségű polgárai a magyar kultúrnemzet részeiként tekintenek magukra – fogalmazott Glatz.
(A VajdaságMA, illetve a Magyar Szó beszámolói a linkekre kattintva olvashatók.)

Pozitív a mérleg – magyar és szerb tudományos együttműködés

Tovább... »

Áldozatok, együttélés, megbékélés – tematikus História-szám

Rehabilitáció és történelem

A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata az MTA Történet-tudományi Intézete tanácstermében tartotta év végi összegző műhelykonferenciáját. Glatz Ferenc, a magyar tagozat elnöke összefoglalóját követően Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet előadásában arra kereste a választ: mennyiben függ össze a második világháború értékelése a Szerbiában december 5-én elfogadott rehabilitációs törvénnyel. Az ülésen megjelent a köztársasági elnök képviseletében Csóti György korábbi zágrábi magyar nagykövet, elnöki tanácsadó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető, valamint a Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának szakmai főtanácsadója, Fehérvári István.

„Hideg napok” – az Európa Klub rendezvénye

Történelmi megbékélés a Duna mentén címmel került sor a Budapesti Európa Intézet új rendezvénysorozata, az Európa Klub második estjére. A vendég Kovács András filmrendező volt, akit 1966-ban forgatott, a bácskai vérengzést témául választó Hideg napok című filmjéhez kapcsolódva Glatz Ferenc akadémikus, az intézet igazgatója faggatott a téma történeti hátteréről, morális kérdéseiről.

Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában

 A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője címmel szervezett tudományos tanácskozást Újvidéken, a Tartományi Kormány tanácstermében. A nyitó előadást Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, az 1997 óta hagyománnyá vált rendezvénysorozat kezdeményezője tartotta Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában címmel. Előadásában hangsúlyozta: „a Kárpát-medence népeinek – beleértve a szerbeket, románokat, horvátokat, magyarokat – kétszáz év után először több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Nem meglepő, hogy az emberek ezt nehezen ismerik fel, hiszen a kölcsönös történelmi megbántódások benne élnek a családokban. Ha ezt a sértettséget nem tudjuk a felszínre hozni, nem tudjuk az embereket a kölcsönös megbékélésre ösztönözni, akkor nem fogjuk felismerni a közös érdekeinket a jövőben.”
Újvidéki tartózkodása alkalmával Glatz akadémikus, mint a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke, lerótta kegyeletét a második világháború áldozatainak emlékművei előtt. Koszorút helyezett el a két emlékhelyen: mind a Duna-parton, mind a Futaki úti katolikus temetőben.