Szerb–magyar megbékélés – de hogyan?
2011. március 10.
Megjelent a Glatz Ferenc szerkesztette História történetpolitikai folyóirat 2011/1-2. száma, benne a szerkesztő Szerb–magyar megbékélés, de hogyan? című vezércikkével.Glatz 2007-ben Történelmi megbékélés a Kárpát-medencében címmel nemzetközi programot kezdeményezett: osztrák, román, szlovák, magyar, majd német, amerikai és olasz történészek bevonásával kezdtek hozzá az itt élő népek vitás történelmi kérdéseinek megbeszéléséhez és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencei magyar kisebbségi konfliktusok tárgyalásának (a határokon túli magyar politikai pártok vezetőinek, illeve az Európa Parlament magyar kisebbségi szakértőinek bevonásával).
Budapesten, Komáromban, Bukarestben, Szabadkán rendeztek konferenciákat, amelyeken a bevezető előadásokat Glatz tartotta. Alaptézise: az EU 2004, 2007 utáni délkelet-európai kiterjesztése a térség népeinek új, előnyös együttműködést kínál, 250 év óta először több a közös érdek, mint az érdekellentét. A közös érdekek felismerését azonban gátolja a nemzeti történelemből visszamaradt kölcsönös megbántás-érzés és a kisebbségi konfliktusok továbbélése. Ezeket kell feloldani. Glatz kiemeli: 2007 után az Európai Unióban ismét közös területigazgatási egységben élhet a magyarság, a kultúrnemzeti összetartozását intézményesíteni szükséges.
Budapesten, Komáromban, Bukarestben, Szabadkán rendeztek konferenciákat, amelyeken a bevezető előadásokat Glatz tartotta. Alaptézise: az EU 2004, 2007 utáni délkelet-európai kiterjesztése a térség népeinek új, előnyös együttműködést kínál, 250 év óta először több a közös érdek, mint az érdekellentét. A közös érdekek felismerését azonban gátolja a nemzeti történelemből visszamaradt kölcsönös megbántás-érzés és a kisebbségi konfliktusok továbbélése. Ezeket kell feloldani. Glatz kiemeli: 2007 után az Európai Unióban ismét közös területigazgatási egységben élhet a magyarság, a kultúrnemzeti összetartozását intézményesíteni szükséges.
Vajdaság 1941–1945 – konferencia Szabadkán
2011. február 12.
A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának szervezésében, a Vajdasági Magyar Szövetség támogatásával nemzetközi konferenciát tartottak Vajdaság 1941–1945 címmel Szabadkán. Glatz Ferenc történész akadémikus, a tagozat elnöke beszédében kiemelte: nem a bosszúállás, hanem az áldozatok emlékének a megőrzése a legfontosabb feladat. „A holtakat, az áldozatokat számba kell venni, emlékhelyeket, emléktáblákat fel kell állítani, és a történelmet be kell vallani... De nemcsak 1944–45-ről kell beszélni, hanem 1942-ről is. Nemcsak azért, mert mi erős nemzet vagyunk, és az erős ember be meri vallani hibáit, hanem azért is, mert a második világháborúban egyetlen egy állam volt, amely föl mert lépni saját hadseregének a túllépéseivel és durvaságaival szemben. Ez furcsamód Magyarország volt. [...] Szerbiának, Szlovákiának, Romániának meg kell értenie azt, hogy akkor lesznek erős államok, ha a kisebbségeknek az önálló létét intézményekkel elismerik, illetve akkor lesznek igazán erősek, ha ezen intézmények mellett megengedik a nemzeti kisebbségeknek történelmük, múltjuk tiszteletét. A szerb–magyar történész vegyes bizottságnak a feladata az, hogy előkészítse a megbékélés lehetőségét” – fogalmazott Glatz.A fórumon a magyarellenes terror dokumentumainak feltárására irányuló munka módszereit vitatták meg a kérdés szakértői, a vajdasági levéltárak munkatársai, számos helytörténeti kutató és érdeklődő (több mint 110 fő). A konferenciát megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a VMSZ elnöke és Nikowitz Oszkár, a Magyar Köztársaság szerbiai nagykövete is.
Tisztázó vitákkal a történelmi megbékélésért
2011. január 23.
A délvidéki magyar népirtás 66. évfordulóján a Délvidéki Mártírium Alapítvány szervezésében vajdasági és magyarországi politikusok körében emlékeztek a hozzátartozók és együtt érzők Szegeden.Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke bevezető előadásában kiemelte: a halottakat el kell temetni, függetlenül attól, melyik politikai oldalon harcoltak, különben nincsen megbékélés sem magunkkal, sem másokkal. A megbékélés hosszú folyamat, és előfeltétele a múlt őszinte feltárása és a kisebbségi konfliktusok feloldása, így a magyar kisebbség helyzetének európai szintű rendezése. E folyamat kovásza lehet a tudományos feltárómunka.
Méltatta az eddigi úttörő munkát, kiemelve egyes kutatók (A. Sajti Enikő, Forró Lajos, Matuska Márton, Mezei Zsuzsanna) és levéltári műhelyek (Szeged, Zenta, Újvidék) érdemeit. A jövőben támaszkodni érdemes a Történelmi megbékélés a Kárpát-medencében cím alatt 2007 óta szerveződött program s nem kevésbé a sikeres európai történelmi megbékélés-programok (1962: német–francia; 1970: német–lengyel; 1978: olasz–osztrák; finn–svéd) tapasztalataira, eredményeire. A tisztázó viták a szerbek és magyarok között is szükségesek.
Az előadásokat vita követte, majd Glatz válaszolt a felvetett kérdésekre, hangsúlyozva: a történeti feltárás és a kisebbségi kérdés konfliktusainak feloldása lehet a megbékélés és a közös jelenbéli érdekek felismerésének feltétele.
Tovább... »
A világnézeti forrongás kora
2011. január 20.
Megjelent a História folyóirat 2010/9–10. összevont száma, benne a szerkesztő, Glatz Ferenc A világnézeti forrongás kora c. tanulmányával. Áttekinti az 1960–2000 között a világról kialakított nézetek történetét: új földszemlélet, ökológiai gondolkodás, új életfilozófia a természettudományokban, régi és új vallások, új individualizmus, a tudomány új szerepvállalása.
Magyar–szerb történelmi megbékélés – a magyar tagozat alakuló ülése
2011. január 6.
Glatz Ferenc akadémikus elnökletével megtartotta alakuló ülését a történelmi megbékélés Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata az MTA Történettudományi Intézetében. Glatz előterjesztése alapján a résztvevők részletesen megvitatták a bizottság 2011. évi munkaprogramját, meghatározták az egyes munkacsoportok feladatait. A program középpontjában a délvidéki áldozatok felderítését célzó széles körű levéltári kutatások beindítása, a második világháború eseményeivel összefüggő nemzetközi konferenciák megrendezése, tanulmánykötetek és forráskiadványok előkészítése áll.
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Tanácsának ülése
2010. december 1.
Glatz Ferenc vezetésével ülést tartotta Magyar Köztársaság Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) Tanácsa, amelyen az EU új nemzetközi fejlesztési irányelveit (Zöld könyv) tárgyalták meg. Bevezető előadásokat Hóvári János helyettes államtitkár és Makkay Lilla főosztályvezető tartottak. Glatz Ferenc hangsúlyozta: az európai országoknak érdekében áll a fejlesztéspolitika, mely egyben eszköz is a globális politikai háló kiépítéséhez, ami nélkül a planetáris veszélyek (erőszak, természetpusztítás stb.) nem kezelhetők. Glatz Ferenc 8 pontban foglalta össze javaslatait.
Tovább... »
Víz és társadalom
2010. október 8.
Megjelent a Glatz Ferenc szerkesztette történetpolitikai folyóirat, a História Víz és társadalom az ókortól napjainkig c. tematikus száma. Glatz Víz, Duna-stratégia, társadalom c. írásában hangsúlyozza: a Kárpát-medencei vízgazdálkodási program készítését előzze meg egy helyzetfelmérés, és annak részeként egy történelmi „számvetés”. A program terjeszkedjen ki mind a medencében érvényesülő vízfolyamatokra, a társadalom és víz viszonyának részleteire (az úgynevezett „vízzel élés”-re) és mutassa be a vízgazdálkodási szervezeteket, intézményeket. A hazai vízgazdálkodás, Duna-stratégia történeti vitakérdései c. tanulmányában az 1920 és 2009 közötti időszak vízgazdálkodási alapelveit, vitakérdéseit veszi sorra az ivóvíz- és szennyvízprogramtól a tulajdonviszonyokon, természetgazdálkodási összefüggéseken, a folyószabályozás, hajózás, vízi energia, hévízhasznosítás kérdéskörein át a társadalomtudományos kutatók aktivizálásának szükségességéig. A természetgazdálkodás – és így a vízgazdálkodás – ugyanis nemcsak a mérnökök, nemcsak a természetkutatók és a „mozgalmárok” dolga, hanem a használó emberi társadalom kutatójának is.
A zsidó kultúra szerepéről
2010. augusztus 29.
Glatz Ferenc, a Zsidó Nyári Fesztivál fővédnöke nyitotta meg a XIII. Zsidó Nyári Fesztivált. A programsorozat ünnepélyes megnyitójára a belváros szívében a Gozsdu-udvarban került sor – klezmerkoncerttel, kirakodóvásárral és könyvvásárral egybekötve.
Glatz beszédében rámutatott: olyan időket élünk, amikor az európai kultúra és az egész magyarság keresi kulturális szerepét. Ennek a helykeresési folyamatnak fontos része a zsidó kultúra, melynek sokszínűségéről évről évre hű képet ad Magyarországon a Zsidó Nyári Fesztivál.
Népművészet és közönsége – kiállítás Dunaföldváron
2010. augusztus 14.
Glatz Ferenc akadémikus, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány elnökeként nyitotta meg a Kodály Zoltán Közművelődési Díjjal kitüntetett népi iparművészek alkotásaiból rendezett kiállítást Dunaföldváron.
A Pro Cultura Alapítvány „Népművészetért” Szakalapítványa mellett Dunaföldvár Város Művelődési Központja szervezte a kiállítást, amelynek a dunaföldvári várban található Fafaragó Galéria ad otthont október 31-ig. A város önkormányzata nevében Dukai Imre alpolgármester köszöntötte a kiállító népművészeket, akiket ezt követően Füzes Endre mutatott be az érdeklődőknek.
Tovább... »
Emlékezés Ránki Györgyre
2010. augusztus 4.
Ránki György, az MTA Történettudományi Intézetének egykori igazgatója emléke előtt tisztelgett az intézet vezetősége és számos munkatársa 2010. augusztus 4-én a Kozma utcai temetőben. Glatz Ferenc elődjének, az ún. budapesti gazdaságtörténeti iskola egyik alapítójának életpályájáról, a magyar és nemzetközi történettudományban betöltött szerepéről emlékező írása a Népszabadság c. napilap aznapi számában olvasható. 
