MTA-elnök


• 1996. május Az MTA elnökévé választják.
• 1996. május–1999. május A Nyitott Akadémia programjának meghirdetése, kidolgozása. Nyitás a társadalom, a vállalkozók és a közélet irányába. 1997-ben kormányrendelet rögzíti a Tudomány Napjának (november 3.) ünneplését, amikor a tanszékek, intézetek megnyílnak a közönség előtt. Indul az Akadémia tévéműsor az M2-es csatornán, havonta (szerk. Enyedi György). Létrehozza az MTA Társadalmi Kapcsolatok csoportját, Szabó B. István vezetésével. 2000–2001-ben személyesen vesz részt az MTA honlapjának kidolgozásában (indul: 2001-ben).
• 1996. június–1998. április Tudománypolitikai reform. 1996. júniusban tudománypolitikai reformot javasol, amelyet a miniszterelnök személyes támogatottságával kormány-állásfoglalás, majd országgyűlési határozat rögzít. Megírja a reform alapszövegeit (1996–97) és monográfiában publikálja. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán, Bp., 1998)
Alapelvek:
  1. Az országos tudományszervezet irányító testülete a korábban csak tanácsadói jogkörű Tudománypolitikai Kollégium, ami a tudományszervezet autonómiák (OMFB, MTA, Rektori Konferencia) és az érintett szaktárcák vezetőiből áll össze.
  2. A tudományra fordított állami költségvetés ráfordítási hányadának növelése. Adómentességet biztosítani azon megrendelésekre, amelyeket a magánszféra ad a hazai kutatóbázis részére.
  3. A magyarországi kutatóhálózat konszolidációja. Mind az egyetemi tanszékek, mind az akadémiai intézethálózat, mind a tárcák háttérintézeteinek felülvizsgálata. Szükséges összevonások, a telephelyek, az infrastruktúra biztosítása, a finanszírozás rendszerének rögzítése, a kutatói kar – és a kutatói életpálya – anyagi feltételeinek biztosítása. Az új tudományágakban fejlesztések indítása.
  4. Az Akadémia új szerepkörének tisztázása: a) a hazai kutatók köztestülete, b) autonóm kutatóhálózat és c) a nemzet előtt álló stratégiai lehetőségek feltárása, rövid távú cselekvési programok kidolgozása a döntéshozók számára.
  5. A tudomány és társadalom viszonyának újragondolása a piacgazdaságban és az információs társadalomban: nyitás az üzleti szféra és a közönség felé. A „Tudomány Napjá”-nak intézményesítése.
  6. A magyar tudomány szervezetének kultúrnemzeti alapokra helyezése, a határokon túli magyar tudományosság fokozott bevonása a hazai műhelyek munkájába, a magyar állam tudománypártolói tevékenységének aktivizálása a határokon túl.
A reformot a Magyar Tudományos Akadémián több elemében végrehajtják (1997–2002), az egyetemi szférában és a minisztériumok háttérintézményeiben nem.
• 1996–2000. Akadémia kultúrnemzeti alapokon.
Első lépcső 1996: 1. Elnöki szintre emeli az addig az MTA Külügyi Bizottsága egyik albizottságaként működő határokon túli magyar tudományosság bizottságát (elnöke Berényi Dénes akadémikus, titkára Tarnóczy Mariann). 2. Az ún. Kapcsolatok-program kidolgozása, a külső tagok formális kapcsolatát élővé teszik: az MTA finanszírozza a határokon túli magyar külső akadémiai tagok részvételét a testület közgyűlésén, továbbá évi két hét magyarországi kutatóutat, illetve általuk választott két magyar nyelvű szakfolyóirat és az osztályrendezvényekre szóló meghívók küldését.
Második lépcső 1997–1998: kidolgozza a Domus-programot. 1. Ösztöndíjas program Magyarországra. 2. Kibővíti a programot az akadémikusokon kívüli körre. Az MTA ösztöndíjjal biztosítja a határokon túli magyar senior és junior kutatók magyarországi kutatómunkáját, egyezmény a kormánnyal: a minisztérium a Budapesten megnyitott Domus-házban nyújt szálláslehetőséget.
Harmadik lépcső 1999: elindítja az akadémiai Szülőföld-programot, amely a határokon túli magyar kutatókat, valamint műhelyeiket szülőföldjükön támogatja.
Negyedik lépcső 2000: a határokon túli minősített magyar kutatók is felvételüket kérhetik az akadémiai köztestületi karba.
• 1996. szeptember Az új akadémiai vezetés a parlamenti pártok és a kormány segítségével megállítja az akadémiai költségvetés 1990 óta tartó folyamatos csökkenését. 1996–2002 között az akadémiai költségvetés minden évben emelkedik, a tudományra fordított állami támogatás növekedését messze meghaladó arányban.
• 1996. szeptember–2001. Kutatói életpályaprogramot terjeszt elő: Indoklás: a kisnemzeti kultúra nem maradhat fenn a szellemi elit, a „meritokrácia” nélkül, amelyet az átmeneti periódusban indokolt a költségvetésből kiemelten támogatni mind a bérezés, mind a minőségi pótlékok eszközével. A „meritokrácia” hierarchiája: az Akadémián a fiatal kutatói státus (35. évig), amelynek létszámkeretét a duplájára emeli; megindítja a Bolyai-ösztöndíjas programot (45. életévig); rögzül a hagyományos „akadémiai doktori” státus a minőségi pótlékkal, amely kiegészül a kormányzat által indított Széchenyi-professzúrával (2000-2500 fő). A hierarchia tetején foglal helyet a 320-350 fős akadémikusi kar. – Kezdeményezésére a kormány az akadémikusi és az akadémiai doktori tiszteletdíjakat a mindenkori minimálbér szorzatához köti. (A programot mind a Horn-, mind az Orbán-kormány támogatja.)
• 1996. szeptember–2002. Nemzeti Stratégiai Kutatások Programot indít és működtet. Ennek keretében az MTA-ba tömörült köztestületi tagok vállalkoznak az állam és a nemzet előtt álló stratégiai kihívások és lehetőségek feltárására. (Az MTA-t a társadalom tekintse a „nemzet tanácsadó”-jának.) Ez az az egyik közhaszon, amiért a társadalom a költségvetésből fenntartja az Akadémiát. Az országgyűlés határozatban rögzítette a stratégiai kutatások támogatását. 1996–2002 között a következő főbb témák kerültek – cselekvési programokkal együtt – kidolgozásra: agrárium, vízgazdálkodás, közlekedésfejlesztés, környezetgazdálkodás és -védelem, informatika, területfejlesztés, a magyar nyelv, szociálpolitika és egészségügy, kisebbségi politika, az EU-csatlakozás előkészítése. A könyvsorozatot (Magyarország az ezredfordulón) és a részkutatásokat közlő folyóiratot (Ezredforduló) személyesen szerkeszti. (2002 után, távozva az elnökségből, máig szerkeszti a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok sorozatot (Tisza-program, Homokhátság-program, Balkán-tanulmányok, a Kárpát-medence vízgazdálkodási terve, vidékpolitika, területfejlesztési tervek, éghajlatváltozás, fenntartható fejlődés, alternatív energiaforrások stb.).
• 1996 december Akadémiai Klub (angol mintára) alapítása és kiépítése a székházban az üzleti szféra közreműködésével (átadás 1999. február). Nyitás a vállalkozói szféra felé és ösztönzés az akadémiai társas közélet intézményeinek (törzsasztalok, klub és kulturális rendezvények stb.) létrehozására. (A klub, illetve az Akadémiai Klub Egyesület önálló jogi személy, titkára Zilahy Péter. Máig működik.)
• 1996. december–2001. Az MTA kutatóhálózatának konszolidációja. A tudománypolitikai programban megfogalmazott javaslatát a magyarországi kutatóbázis egészének konszolidálására a kormány nem vállalja, de támogatja, hogy azt az Akadémia saját kutatóhálózatában végrehajtsa. Kidolgozza, előterjeszti a közgyűlésnek a konszolidációs program ütemtervét. A közgyűlés Konszolidációs Bizottságot küld ki, amelyet az elnök vezet (Keviczky László főtitkárral, aki a végrehajtásért felel). (A bizottság titkárai: Pannonhalmi Kálmán, Zilahy Péter, Csomó István, Teplán István, Pritz Pál.) Az intézetkonszolidáció első 3 évére a költségvetés 2,2 milliárd forint elkülönített összeget biztosított.
         Az intézetkonszolidáció szakaszai:
  1. 1996–1997: telephely-konszolidáció (összevonások, a telephelyek rendbehozatala, a kutatási infrastruktúra modernizálása)
  2. 1997–1999: a költségvetés által finanszírozott konszolidált kutatói létszám megállapítása intézetenként. A fiatal kutatói státusz – a kutatóhálózat mobil részének – megkétszerezése.
  3. 1997–1998: a finanszírozási rendszer rögzítése: alapfinanszírozás (munkabér és telephelyfenntartás), feladatfinanszírozás (a fenntartó MTA által meghatározott kiemelt projektek) és a fenntartó által szükségesnek tartott fejlesztések. Ezt egészíti ki a projektfinanszírozás („kíváncsiság”, azaz kutatói kezdeményezés támogatása).
  4. 1999–2002: A finanszírozás konszolidációjának részeként sor kerül a kutatói bérek rendezésére: az addig az egyeteminél alacsonyabb szintű kutatói béreket az egyetemi bérek színvonalára hozzák (2001). Ez biztosíthatja az egyetemek és kutatóintézetek átjárhatóságát. A korábbi intézetkonszolidációs kerethez képest ez újabb 1,5 milliárdos költségvetés-növelést jelent. Az akadémiai tisztviselői kart beemelik a köztisztviselői állományba. (A konszolidáció e szakaszára tervezett műszerberuházási program azonban elmarad.)
  5. 1999–2002 Megindulnak a kutatóhálózati fejlesztések. (Évi 270 millió forint elkülönített összeg.)
• 1997. január–2000. Az MTA belső szervezeti rendjének reformja.
  1. A hagyományos évi rendes közgyűlés mellett az Akadémia reformjait és stratégiai programjait tárgyaló „munkaközgyűlés” rendszeresítése.
  2. Az MTA belső tudományos fórumainak rendszerbe foglalása. 1997-től kötelező az akadémiai székfoglalók leírása. Újraindítja az 1949-ben abbamaradt Emlékbeszédeket az MTA elhunyt tagjai felett.
  3. 1998–99 Elkészülnek a Magyarországon művelt tudományágak helyzetértékelései (diszciplínaviták).
  4. Elkészül és megvitatják a magyarországi kutatóbázis kataszterét.
  5. Elkészül az MTA kutatóintézetek számvetése és kutatási céljainak meghatározása a magyarországi kutatási rendszeren belül.
  6. Új publikációs rendszer (Akadémiai Műhely) indítása (Székfoglalók, Emlékbeszédek, Közgyűlési előadások, Országgyűlési jelentések, Diszciplínaviták, intézeti füzetek publikálása külön sorozatban). Almanach újraindítása (1997).
  7. Megindítja az Akadémia című folyóiratot (szerk. Szabó B. István, Pannonhalmi Kálmán, Burucs Kornélia), amely a 10 ezer köztestületi tagot évi négyszeri megjelenéssel tájékoztatja az MTA és a magyar tudomány átalakulási folyamatáról.
  8. Tervezetet készít és személyesen vezeti az új akadémiai díjrendszer kiépítését (1999. április). Az akadémiai díjak beillesztése mellett a hazai kulturális díjrendszerbe ún. Akadémiához telepített díjakat hívnak létre az üzleti szféra bevonásával. A rendszer mögött az ekkor létrehozott Arany János Közalapítvány áll.
• 1997. február–1998. április Javaslatot dolgoz ki egy akadémiai Duna-bizottságra, amelynek célja a komplex Duna-völgyi természet- és vízgazdálkodási, valamint regionális kulturális program kialakítása (Alföldi László, Michelberger Pál, Somlyódy László, Fekete Gábor, Berczik Árpád, Vajda György, titkár Banczerowsky Januszné). A program része az 1994-ben megindult nemzetközi Duna-programnak. 1994 óta részt vesz a nemzetközi vitákban: vízvédelmi vagy területfejlesztési projekt legyen-e a Duna-program? 1997 decemberében az erről szóló nemzetközi vitában az egyik vezető előadást tartja (Bécs). A kormány kérésére létrehozza a bős–nagymarosi erőmű kérdésében a tanácsadó testületet, amely – az elnökkel együtt – konfliktusba kerül a kormánnyal.
• 1997. november 3. A Magyar Tudomány Napja első megünneplése; az országos rendezvénysorozat központi nyitóünnepsége a Magyar Tudományos Akadémián. Köszöntőt mond Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A nyitóelőadást Glatz Ferenc tartja Tudomány és társadalom, vállalkozók és politikusok címmel.
• 1997. november Ösztöndíjrendszert dolgoz ki fiatal kutatók számára (Bolyai-ösztöndíjrendszer). Cél: a kutatói életpálya folyamatosságának biztosítása a PhD és az MTA doktora tudományos fokozatok megszerzése közötti időszakban. (Elnök Gergely János. Máig működik.)
• 1998. május Az Akadémia új szerepkörét tárgyaló közgyűlésen vitára bocsátja téziseit az MTA hármas szerepének (közhasznának) meghatározásáról:
  1. A magyar kutatók köztestülete tudományos és anyagi érdekvédelmi képviselője
  2. Független kutatóhálózat működtetése
  3. A nemzet tanácsadója
• 1999. május 4. Az MTA elnökévé választják másodszor. – A közgyűlés elfogadja egy akadémiai reformbizottság (Struktúra Bizottság) kiküldését. Feladata: az új tudományágak képviselete az MTA-n, az osztályszerkezet és a kutatást szolgáló szervezet, valamint a választási és képviseleti rendszer felülvizsgálata. (Elnök: Gergely János.)
• 1999. június 26.–július 1. A Tudomány Első Világkonferenciája Budapesten. (Előzmények: javasolja a kormánynak, hogy a rendezvény lehetséges házigazdájaként biztosítsa a szükséges 500 000 dollárt és hívja meg a konferenciát szervező UNESCO-t, valamint az ICSU-t. Az akció sikeres. A hazai szervezőbizottság elnöke Glatz, társelnöke Pálinkás József államtitkár, titkára Láng István.) A világkonferencia egyik megnyitó előadását tartja Tudomány a 21. században. A „kulturális diverzitásról” címmel. (Témái: a tudomány szerepe a kulturális diverzitás fenntartásában; a tudásalapú társadalom és a „nyitott tudomány”; tudomány a „szolgáltató államban”; új szintézis a kutatói gondolkodásban.)
• 1999. október A frankfurti könyvvásárra megjelenik Wissenschaftspolitik um die Jahrtausendwende. Beispiel Ungarn című monográfiája (Akademie Verlag).
• 1999. november 6. Berlinben a porosz akadémia alapításának 350. évfordulója alkalmából nemzetközi konferencia tekinti át az európai tudományos akadémiák második világháború utáni fejlődését. A nyugat-európai fejlődésről a francia akadémia elnöke (Guy Ourisson), a kelet-európai akadémiák fejlődéséről Glatz Ferenc tart előadást.
• 1999. november–december Az MTA elnökeként a Szent Korona Testület tagja lesz az államfő, a miniszterelnök, az Országgyűlés, valamint az Alkotmánybíróság elnöke mellett. Aktív részt vállal a millenniumi év kulturális-tudományos programjainak kidolgozásában és megvalósításában, az ezt megalapozó törvény (2000: I.) szövegének megfogalmazásában.
• 1999. december Tervet készít az akadémiai intézethálózat tematikai fejlesztésére és belső, szervezeti modernizációjára. Ennek keretében megvalósul a vízgazdálkodás (Somlyódy László), az etnikai kisebbségi kutatások (Szarka László), ökológia (Borhidi Attila), judaisztika (Komoróczy Géza), Alföld-kutatás (Csatári Bálint) fejlesztése, illetve a nagy kutatóközpontok létrehozása.
• 2000. január 12. A millenniumi (V.) Európa Fórumon (Gütersloh, Bertelsmann) az Európai Unió történelmi helyéről, az EU humánpolitikai jövőjéről tart és publikál előadást. (A másik két előadó: J. Delors, az Európai Bizottság volt elnöke a politikai Európa jövőjéről, C. Koch-Weser, a Világbank korábbi elnökhelyettese pedig az EU gazdasági jövőjéről adott elő.) Itt ismertetett téziseit a müncheni egyetem által szervezett tudományos ülésszakon fejti ki két hónappal később (Az európai történelem újragondolása).
• 2000. május 8. Az ezeréves magyar állam. Tegnap, ma, holnap címmel tartja a millenniumi év ünnepi előadását az MTA-n. Az ülésen köszöntőt mond Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Paskai László bíboros, esztergomi érsek a történeti egyházak nevében. – Ő tartja a millenniumi év állami ünnepségén is a tévéelőadást 1000 évről 100 percben címmel. (Az adást többször megismétlik, 2005-ben pedig több ezer példányban dvd-n is megjelenik.)
• 2000. május Javaslatot terjeszt elő az MTA Elnökségének, majd a jóváhagyás után a közgyűlésnek az Akadémia osztályszerkezetének megváltoztatására és az új tudományágak akadémiai helyének biztosítására. (ökológia, informatika) helyének biztosítására, valamint a társadalomtudományok szerepének erősítésére. (Az európai példákra és a tudományfejlődésre hivatkozó érveit az elnökség elfogadja, a közgyűlés leszavazza.) A közgyűlés ugyanakkor elfogadja akadémiai reformbizottság (ún. Struktúra Bizottság) kiküldését. Feladata: az új tudományágak képviselete az MTA-n, az osztályszerkezet és a kutatást szolgáló szervezet, valamint a választási és képviseleti rendszer felülvizsgálata. (Elnök Gergely János.)
• 2000. december 8. Irányításával rendezik az MTA-n a közép-kelet-európai térség millenniumi tudományos ülésszakát a közép-kelet-európai államalapításokról, osztrák, cseh, szlovák, bolgár, román, horvát, magyar történészek előadásaival. A bevezető előadást tartja: Regionális történetszemlélet. Magyarok és szomszédaik az államalapítás korában címmel.
• 2000–2003. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. I–III. kötetének javaslata és szerkesztése (Beck Mihály, Kónya Sándor, Kulcsár Kálmán, Méhes Károly, Ritoók Zsigmond, Szabadváry Ferenc, Tilkovszky Loránt társaságában. Szerkesztőtársak Pótó János, Balogh Margit, Burucs Kornélia). Megjelent 2003-ban.
• 2001. január 1. A nagy kutatóközpontok reformja keretében tervei alapján és vezetésével létrejön az MTA Társadalomkutató Központ, melynek célja a társadalomtudományok között, valamint a társadalom- és a természetkutatás között a szintetizáló látásmód erősítése, az interdiszciplináris témák kidolgozása konferenciákkal, kiadványokkal. A központ Tudományos Tanácsának először ideiglenes, majd 2002-től 2011-ig, kétszer megválasztott elnöke.
• 2001. május 7. Az MTA rendes tagjává választják.
• 2001. május Az egyházi intézményekben tudományos munkát végzők meghívása az Akadémia köztestületébe.
• 2002. március 5. Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában címmel a határokon túli magyar politikai pártok vezetőit hívja meg a Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja keretében. Bevezető előadásának előterjesztett témái: politikai párt és etnikum az Európai Unió kiterjesztésének korában, a kisebbségi autonómiák szerepe a kultúrnemzeti lét megteremtésében.
• 2002. május–június Elnöki ciklusának utolsó közgyűlésére közreadja Tudománypolitikai reformról, Akadémiáról. Beszédek, cikkek, jegyzetek 1996–1997 (Pannonica, 582 p.) és Új szintézis felé. Beszédek, cikkek, jegyzetek 1998–1999 (Pannonica, 518 p.) című köteteit, akadémiai elnöksége alatt elhangzott beszédeiből, írt cikkeiből. Néhány hét múlva megjelenik monográfiája: Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. (Pannonica, 114 p.) Az 1999–2002 közötti működésével kapcsolatos írásokat a 2003. május–2004-ben megjelent kötetei tartalmazzák: Helyünk Európában. Beszédek, cikkek, jegyzetek 1999–2000 (Bp., Pannonica, 2003., 543 old.); Magyar millennium Európában. Beszédek, cikkek, jegyzetek 2000–2002 (Bp., Pannonica, 2004., 720 old.) (A köteteket sajtó alá rendezte Burucs Kornélia.)
• 2002. Főszerkesztésében indul a millenniumi Magyarország állapotának leírása 7, egyenként 60 íves kötetben, Magyar Tudománytár I–VII. címmel. (A sorozat tervét, a Nemzeti Stratégiai Kutatások Program összegzéseként 1999-ben terjesztette elő.) 2002–2006 között megjelent kötetek: Föld, víz, levegő (Mészáros Ernő, Schweitzer Ferenc – 2002); Táj, település, régió (Enyedi György, Horváth Gyula – 2002), Növény, állat, élőhely (Láng István, Bedő Zoltán, Csete László – 2003), Társadalom, politika, jogrend (Kulcsár Kálmán, Bayer József – 2003), Gazdaság (Palánkai Tibor – 2004), Kultúra (Marosi Ernő, Szabó B. István – 2006). (Olvasószerkesztő: Balogh Margit. A sorozatot a Társadalomkutató Központ gondozza.)