A feloldatlan kisebbségi konfliktusok a közös érdekek ellen hatnak

Magyarország és Szerbia államelnöke tavasszal közös főhajtására készül a második világháború délvidéki magyar és szerb áldozatainak emléke előtt. A Népszabadság c. napilap hétvégi mellékletében az államfői főhajtás előkészítésében aktívan részt vállaló, Glatz Ferenc történész társelnökletével működő Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság célkitűzéseit és a bizottság több tagjának gondolatait ismerteti. A történeti megbékélés elkötelezett híveként-szószólójaként Glatz akadémikus már számos fórumon kifejtette: az évszázados nemzeti ellentétek és a jelenbéli kisebbségi konfliktusok feloldatlansága gátolja a közös érdekek felismerését a jövőben is. A valódi nemzetpolitika alapját a működő gazdaságpolitika, a sikeres terület- és vidékfejlesztés, a távlatos vízgazdálkodás jelentheti. Glatz úgy látja: a Kárpát-medence vezető értelmisége szakított, vagy hajlandó szakítani az 1990 előtti, kizárólagos államnemzeti felfogással. „Nem így a politikusok, akik a szavazatszerzés érdekében továbbra is manipulálják az évszázados nemzeti sérelmeket. A magyar, a román, a szlovák, a szerb politika nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy erőből próbálja megoldani a kisebbségek ügyeit. Be kellene látni, hogy ez nem sikerült, és nem is fog.”

Glatz a történelmi megbékélés feltételeiről, kényszeréről

A Szegedi Akadémia Bizottság székházában rendezett A magyar–szerb történelmi megbékélés feltételei egykor és ma című konferencián Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság társelnöke A történelmi megbékélés feltételei és kényszerei címmel tartott előadást. A történész e fórumon is hangoztatta: Délkelet-Európa országai nem tudják kihasználni az uniós integráció előnyeit, ha nem jutnak egyezségre a történelem vitás kérdéseiről. A múltat azonban nem lehet „rohammunkában” föltárni, a több száz folyóméternyi dokumentum feldolgozása, a helytörténeti és országos adatok összevetése a személyes visszaemlékezésekkel nemcsak időt, hanem szakszerű munkát is igényel. Glatz elvitathatatlan sikerként értékelte, hogy két évvel a vegyes bizottság munkájának beindulása után történelmi esély kínálkozik a két nemzet közötti megbékélésre.

Rendszerváltásból rendszerválságba? – tematikus História-szám

Magyarország 1978–2010 közötti kormányzását járja körbe a Glatz Ferenc szerkesztette História történetpolitikai folyóirat 2012/9–10. száma. A szerkesztő vezércikkében (Rendszerváltásból rendszerválságba?) a 2008-ban kirobbant nemzetközi gazdasági válság és nyomában az euroatlanti jóléti társadalom megrendülése kapcsán arról ír, hogy napjaink válságkezelésnek – ahogy a rendszerváltáskor, 1989–90-ben is – elengedhetetlen kiindulópontja a történelmi szembenézés, önkritika. „Magyarország politikai vezetése 1989-ben forgatókönyvet írt a rendszerváltáshoz. Közmegegyezéssel akkor – kimondatlanul – a cél az euroatlanti szociális jóléti állam kiépítése volt. Kimondatlanul: a szovjet zónában kiépített állami ellátórendszereket magasabb szinten továbbműködtetni a nyugat-európai–amerikai piacgazdaság keretei között.” Az akkori események egyik alakítójaként nem vitatja: mindenkinek megvan a maga rendszerváltása, a szerint, ki mit élt meg. De tanulva a hibákból, a jó elgondolásokat, kezdeményezéseket érdemes volna hasznosítani.

Megmaradunk, vagy eltűnünk? Glatz a nemzettudatról Pozsonyban

Glatz Ferenc akadémikust, az MTA volt elnökét Jövőnk: megmaradunk vagy eltűnünk? Milyen lesz Európa képe ötven év múlva? címmel faggatta Csáky Pál író Pozsonyban, az MKP székházában, a Pro Futuro Hungarica és az Esterházy János Polgári Társulás Beszélgetések a nemzettudatról című előadás-sorozatában.

Glatz Ferenc Magyarország fejlesztési politikájáról

Glatz Ferenc, a Kormány Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Tanácsadó Testülete elnökletével tartotta soron következő ülését a testület a Külügyminisztérium épületében. Az ülésen részt vett a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár, Hóvári János és helyettese, Takács Szabolcs. Az ülés témája a 2011. évi magyar EU-elnökség idején az ország nemzetközi fejlesztési politikájának értékelése és a 2012. év végére előkészítendő középtávú fejlesztési stratégia első vázlatának megvitatása volt. (Előterjesztő Makkay Lilla főosztályvezető.)
Glatz elnöki összefoglalójában kiemelte: a magyar állami költségvetés fejlesztésre fordított pénzösszege közismerten „szűkös”, de a ráfordítások összesítésekor számításba kellene venni a nem a külügyi tárca kezében összpontosuló eszközöket is. Glatz aláhúzta a magyar aktivitás különös fontossággát a balkáni térségben, ennek humanitárius, nemzetpolitikai és gazdaságpolitikai jelentőségét, értékelte a törekvést a preferenciák pontos megállapítására az euro-atlanti térségen kívüli államokban. Hatékonyabb itthoni sajtópolitikát javasolt a magyar fejlesztési aktivitás népszerűsítése érdekében. Az állam középtávú fejlesztéspolitikájának alapelveit európai színvonalúnak nevezte, és kitekintett az elmúlt 50 év fejlesztéspolitikájának pozitív korszakaira.

Glatz Ferenc Kínáról

Zene és polgárosodás – tematikus História-szám

Liszt Ferenc születése 200. évfordulója apropóján a zene és polgárosodás témáját járják körbe a Glatz Ferenc szerkesztette történetpolitikai folyóirat, a História legújabb, 2012/3. számának cikkei. A szerkesztő bevezetőjében („Előjátékok” Lisztről, polgárosulásról) a múltról – a 19. századi polgárosulás, az akkori új életeszmények és új polgári művész-tudós réteg kialakulásáról – beszélve von párhuzamot korunk újrapolgárosodása, a felhalmozódó vagyonok – joggal elvárt – közhaszna, az internet korában a közműveltség emelése s mindezekkel a polgárok versenyképessége között.
E szám mellékleteként indul útjára az Európában címet viselő új füzetsorozat, mellyel a szerkesztő – ahogy beköszöntöjében (Európában. Tegnap. Ma. Holnap) val erről – elő kívánja segíteni az új Európa-ismeret és magatartáskultúra kifejlődését. „Mert – ahogy fogalmaz Glatz – Európa-ismeret nélkül nincs Európa-tudat, Európa-tudat nélkül nincs erős Európa, és erős Európa nélkül nincs erős állampolgári és nemzeti közösség. A Kárpát-medencében sem.”

Duna menti megbékélés – az unokák jövője érdekében

Glatz Ferenc történész akadémikus volt az előadója a győri Széchenyi István Egyetem immár 4. szemeszterre meghirdetett, több mint ezer hallgatót mozgósító nyugdíjas egyetemének. Történelmi megbékélés a Duna medencében című előadásában arra figyelmeztetett: ha a Kárpát-medence népei történelmi összeütközéseik sebeit begyógyítva nem békélnek meg unokáik jövője érdekében, nagy lehetőségeket szalasztanak el.

Magyarellenes vérengzések a Délvidéken – a kutatások állása

A tudomány közhaszna