A civilek szerepe a vidék kultúrájának megújításában

Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökeként Kazáron nyitotta meg a Mátra erdőségeiben immár hatodik alkalommal megrendezett Muzsikál az Erdő – Mátrai Művészeti Napokat. Köszöntőjében méltatta a civil kezdeményezések szerepét a vidék kultúrájának megújításában. Ezúttal már 13 helyszínen erdei és templomi koncertek, kiállítások, ismeretterjesztő, népzenei és néptánc előadások és kirándulások várták az érdeklődőket, akik a gasztronómiai programok keretében megismerkedhettek a falusi vendéglátás ízeivel.

Magyarországi középkorkutatás – könyvbemutató

A Történettudományi Intézet és a História szerkesztősége műhelybeszélgetést rendezett 2009. június 30-án a magyarországi középkorkutatásról. A rendezvény keretében mutatták be a Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére című kötetet. Házigazdaként Glatz Ferenc emlékezett Engel Pálra, röviden áttekintve történészi pályáját és felidézve emberi kvalitásait.

A gazdasági válság hatásai vidéken

A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 2009. június 24–26. között tartotta országos konferenciáját Siófokon A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja címmel. A június 25-i válságkezelő fórumon nyitóelőadásában Glatz Ferenc, az MNVH elnöke a válság okairól, az annak hátterében álló éghajlati, élelmiszer- és energiaválságról, az ezzel összefüggő demográfiai folyamatokról beszélt, kiemelt hangsúlyt szentelve a vidéki értelmiség szerepének, a vidéki térségek fölértékelődésének.

MNVH Tanács ülése Siófokon

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tanácsa Siófokon tartotta ülését. A napirendi pontok között Glatz Ferenc előterjesztette álláspontját a Hálózat szerepéről, felépítéséről, amelyet az elnökség május 16-i ülése elfogadott. Alapgondolata: nem központosított, hanem decentralizált legyen a Hálózat. A szakmaiság erősítése végett 4 szakosztály alakítását javasolta, amelynek választott vezetősége a fővárosban működik, de a 19 megyei kapcsolódási ponton folyik a gyakorlati szervezeti élet. A Hálózat nem egyike a több, már vidéken működő fejlesztő hálózatnak (LEADER, helyi vidékfejlesztési irodák, falugondnok, kistérségi megbízottak stb.), hanem összefogója a már működő szervezeteknek, az említett hálózatokon kívül a vidéki térségek egyéb intézményeinek (önkormányzatok, egyház, egyesületek stb.), valamint egyéneknek. Másik alapgondolat: az MNVH nem a vidékfejlesztők hálózata, hanem a vidéki élet szereplőinek hálózata. (Ezért nem vidékfejlesztő, hanem vidéki hálózat lett a szervezet neve.) Az elnök szerint a hálózat ideiglenes szervezeti felépítéssel működjék addig, amíg nem lehet a tervezett vidéktörvényt a parlament elé vinni és abban kimondani, hogy az MNVH a politikától független köztestület. Az elnök ismertette az elnökség 2009 második felére vonatkozó programtervét és tematikus súlypontjait is.

Lesz-e a poharunkban víz?

A Szabad Föld c. hetilap interjút közöl Glatz Ferenccel, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökével. Glatz hangsúlyozta: az utóbbi tíz esztendő világváltozásai – éghajlat, környezetpusztulás, vízhiány, energia- és élelemválság – terelték a figyelmét a vidéki térségekre, a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Vallja: az államnak aktív politikát kell folytatni a vidéki térségekben. Az MNVH elnökeként arra törekszik, hogy
2013-ra, amikor újabb hét éves tervet kell elkészíteni az EU-ban, a Kárpát-medenében s benne Magyarországon –  alulról, az érintettek közreműködésével  – dolgozzanak ki 170-200 helyi fejlesztési tervet.

„Van-e erőnk egy új vidékpolitikához?” – Könyvbemutató Gödöllőn

A Szent István Egyetem gödöllői aulájában Van-e erőnk egy új vidékpolitikához? címmel rendeztek vidékfejlesztési és agrárpolitikai fórumot Glatz Ferenc Új vidékpolitika című könyve kapcsán. A szerző előadásában a vidéki térségekben rejlő lehetőségekről, a vidék közhasznáról és fölértékelődéséről szólt – különösen a közelmúltban kibontakozó válság-jelenségek (éghajlat, élelemtermelés, energia, demográfiai mutatók) fényében.

Európa és a Duna

Az MTA és a Miniszterelnöki Hivatal közös stratégiai kutatási programjának keretében megrendezett Európa és a Duna konferencia házigazdája és nyitóelőadója Glatz Ferenc volt. A rendezvény felkért előadói a májusi ulmi Duna-csúcs apropóján egy egységes, tagállami konszenzuson alapuló európai Duna-stratégia kidolgozásának szükségességéről és előzményeiről beszéltek. A stratégia célja, hogy megteremtse a Duna menti államok ökológiai, közlekedési és társadalmi-gazdasági folyamatainak komplex regionális kereteit. A Duna-stratégia egyben megteremtené a nagyszabású európai régiós projektek kidolgozásának lehetőségét a közlekedés, K+F+I együttműködés, regionális fejlesztés, környezetvédelem és energiapolitika területén.

Új folyóirat indul – Párbeszéd a vidékért címmel

10 éves a Falugondnoki Hálózat

A Győr-Moson-Sopron megyei Falugondnoki Hálózat 10 éves működése alkalmából Sarródon rendezett országos szakmai konferencián Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke is előadást tartott. Felszólalásában a falugondnoki intézmény történelmi gyökereiről és lehetséges szerepéről beszélt. Kiemelte a vidéki térségekben élők problémáit valóban ismerő falugondnokok munkájának fontosságát a mostanihoz hasonló válság sújtotta időkben.

A tanyák jelene és jövője

A Lajosmizsei Gerébi Kúria adott otthont 2009. június 3–4-én a II. Országos Vidéki Fórumnak, amelynek témája a tanyák jelene és jövője, a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése volt. Bevezetőjében Glatz Ferenc elmondta: a magyar tanyavilág jelenlegi helyzetét és értékeit feltáró tanácskozásnak különleges aktualitást ad, hogy a közelmúltban az Országgyűlés elfogadta a tanyák fennmaradását és új életre keltését célzó határozati javaslatát. A konferencia második napján az érdeklődők szakmai kiránduláson vehettek részt, érintve a Kiskunság több települését és tanyáját.