The Revolutions of 1989 – Rendszerváltás-konferencia Bécsben

Az Osztrák Tudományos Akadémia 2009. október 1–3. között nemzetközi konferencián emlékezett meg az 1989. évi „forradalmakról”, a rendszerváltó év világtörténelmi eseményeiről, azok összefüggéseiről. A konferencián történészek, az USA, valamint a Szovjetunió volt vezető politikusai, politológusai vettek részt. Az első estén, több száz főnyi közönség előtt tartott kerekasztal-beszélgetésen Glatz Ferenc – Tadeusz Mazowiecki volt lengyel miniszterelnök és Jiři Dienstbier, volt csehszlovák külügyminiszter társaságában – vett részt egykori szereplőként a több órás eszmecserében

1919 az egyetemes és a magyar történelemben

Glatz Ferenc volt a kezdeményezője-házigazdája és első előadója Az 1919. év az egyetemes és a magyar történelemben címmel rendezett, a neves hazaiak mellett osztrák, szlovák és német történészek részvételével tartott nemzetközi konferenciának. A rendezvény harmadik állomása volt annak a sorozatnak, amely a történeti Magyarország felbomlását és a közép-kelet-európai nemzetállami rendszer születését (1918–1920) tárgyalja a szomszédos országok szakértőivel együtt. A találkozók célja, hogy a történettudományban is meglevő, korábbi nemzeti „falanxokat” lebontva a térség közös kérdésköreiről – nem megkerülve a „kényes témákat” sem – a szomszédos országok történészeivel lehessen szó érteni. (A konferenciasorozat záró eseménye 2010 nyarán: A versailles-i békerendszer, 1920.)

Szabadkai vidékfejlesztési fórum előkészítése

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat első évi programjában szerepel a vidékpolitika összekapcsolása a határokon túli magyarságpolitikával, a határok két oldalán elhelyezkedő magyarság szállásterületeinek kiemelt gazdasági-kulturális fejlesztése. A programot előterjesztő Glatz Ferencet Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hívta meg. A küldöttség megbeszélése során döntöttek az első határokon túli vidékfejlesztési konferencia (Országos Vidéki Fórum) megrendezéséről Szabadkán. A Vajdaságban – igaz, még az Európai Unió határain kívül – európai rendszerű, jól működő vidékfejlesztési hálózat működik (fő szervezője Bunford Tivadar), amelynek tapasztalatai igen tanulságosak lehetnek a hazai vidékfejlesztési szakemberek számára is. A fórumra előreláthatóan 2009. november végén kerül sor.

Integráció-történeti szakirány indítása az ELTE-n

Glatz Ferenc tartotta a Bevezetés az európai integráció történetébe és intézményrendszerébe címmel az ELTE BTK történész hallgatóinak meghirdetett új MA-szakirány bevezető előadását. A szakirány a maga nemében egyedülálló Magyarországon, sőt nemzetközi összehasonlításban is hiánypótló képzésnek tekinthető. A szakirány oktatási feladataiban az indítványozó Glatzon kívül részt vesz: Szász Zoltán, Pók Attila, Csorba László, Dömötörfi Tibor – mindnyájan a Történettudományi Intézet munkatársai –, valamint a szak szervezését vezető Krász Lilla egyetemi docens, illetve Kiltz Beáta. A magánalapítású Europa Institut Budapest térítésmentesen szervezi és vezeti a képzést az intézet bérelte egyetemi helyiségekben.

Herbert Batliner Magyarországon

Senator Dr. Dr. Herbert Batliner, a Budapesti Európa Intézet egyik alapítója – aki idén töltötte be 80. életévét – Budapestre látogatott, hogy találkozzon az intézet vezetőivel és munkatársaival. Glatz Ferenc az intézet új bérleményében, az ELTE felújított épülettömbjében fogadta a lichtensteini szenátort, ahol baráti beszélgetésen az elmúlt évek intézeti programjait és kutatási témáit, az egyetemi Európa-stúdiumok és a fiatal kutatók helyzetét vitatták meg.

II. Rábaközi Gazda Napok

Kapuvár önkormányzata és az Agrármunkaadói Szövetség 2009. augusztus 28–30-án immár második alkalommal rendezte meg a Rábaközi Gazdanapokat Burgenlandból és Szlovákiából érkező vendégek, valamint környékbeli termelők, kiállítók és gazdák részvételével. A rendezvényen részt vett és felszólalt Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A rendezvény első napján Glatz Ferenc megnyitó beszédében elmondta, hogy új megvilágításban kell gondolkoznunk lokalitásról, helyi társadalomról és globalitásról, be kell látnunk, hogy a lokális társadalmak fejlesztése közérdek. A vidékfejlesztés nem csak a vidéken élő emberek javát szolgálja, és közhaszna miatt kiemelten kell támogatni.

Pozsonyi tárgyalások kisebbségi és történész fórumokról

Glatz Ferenc pozsonyi látogatása két fontos találkozóra is alkalmat adott. Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével egyeztető tárgyalásokat folytatott az őszre tervezett határon túli fórum témáiról. Glatz Ferenc előterjesztette javaslatát a kisebbségi politizálás szakpolitikai megújításáról és egy új kisebbségpolitikai kódex összeállításáról. Az MTA Történettudományi Intézete igazgatójaként pedig találkozott Dušan Kováčcsal, a Szlovák Tudományos Akadémia volt alelnökével, hogy megvitassák a szeptember 24-i nemzetközi történész konferencia előkészületeit, és véglegesítsék a Glatz kezdeményezésére indított 1918–1920 közötti sorozat tematikáját.

A szlovák nyelvtörvényről és a Monarchia felbomlásáról

Megjelent Glatz Ferenc vezércikke Történetírásaink a felbomlásról, 1918–2008 címmel a História 2009/5–6. számában. Itt olvasható a történész véleménye (Történészek kontra politikusok) a szeptemberben hatályba lépő szlovák nyelvtörvényről is.

Újra kell építeni a gazdálkodási stratégiákat

Sárközy Tamás rektor meghívásának eleget téve Glatz Ferenc előadást tartott az Általános Vállalkozási Főiskola diplomaosztó ünnepségén Budapesten. A frissen végzett közgazdász képzettségű fiatalokat azzal biztatta, hogy napjaink pénzügyi világválságának korában alkotó évtizedek elé néznek: újra kell építeniük a gazdálkodási stratégiákat. Nemcsak globálisan, hanem helyi, lokális és üzemi szinten is. Kiemelte: a világgazdasági és európai tájékozottság a közgazdászok számára is egyre nélkülözhetetlenebb, dolgozzanak akár a legkisebb faluban vagy üzemi egységben is.

Kisebbségi és Országos Vidéki Fórum előkészítése

Glatz Ferenc Baján találkozott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. A megbeszélésen kiértékelték a Glatz kezdeményezésére 2008. júliusban megtartott budapesti kisebbségi fórum tanulságait, s körvonalazták a második találkozó témáit, különös tekintettel a Kárpát-medencei magyarság nyelvhasználati igényeire és ezek érvényesülésének jogi-politikai feltételeire. Az eszmecserén hangsúlyosan szerepelt a határokon átnyúló együttműködés lehetősége, elsősorban a vidékfejlesztés és a vízgazdálkodás terén. (E kérdések kiemelten szerepelnek a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat programjában is.) Glatz Ferenc és Pásztor István megállapodtak abban, hogy a kisebbségi politizálás szakpolitikai megújítása jegyében 2009 novemberében a Vajdaságban rendezik meg a következő Országos Vidéki Fórumot.

Tovább... »