Világválság – történelmi összefüggésekben

A Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület közéleti klubjában tartott előadást Glatz Ferenc az egyén és a közösség viszonyában beállt változásokról. Napjaink pénzügyi válsága nyilvánvalóvá tette, hogy az egyén érdekeit a közösség érdekei elé helyező szemléletmód nem működik, és az önirányító, fogyasztásközpontú piacgazdaság összeomlóban van. Valójában világrendszerváltásról van szó: környezeti (2007), energetikai (2008) és élelmiszerválságról (2007), 2008 novembere óta pedig pénzügyi válságról is.

Természet, gazdálkodás, etnikai tarkaság és igazgatás a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence népeinek múltja és jövője címmel tartott előadást Glatz Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájának hallgatói számára. Ahhoz, hogy megértsük a Kárpát-medencét az elmúlt 8 ezer évben lakott népek történelmét, ismerni kell e térség földrajzi adottságait, gazdálkodási lehetőségeit, az itt megtermelhető anyagi és szellemi javak értékét és értékesíthetőségét a kor térségi, majd világpiacán.
Tovább... »

A hazai középkorkutatás múltjából

Megjelent Glatz Ferenc cikke Engel Pál. A középkor csodálata címmel a História 2009/2. számában. A szerző nyomon követi Engel (1938–2001) történészi pályáját, historiográfiai kitekintést is adva az MTA Történettudományi Intézetéről, ahol a neves középkorkutató meghatározó szerepet játszott az 1980–90-es években.

Reformszövetség – Társadalompolitikai munkacsoport alapítása

Glatz Ferenc vezetésével megalakult a Reformszövetség társadalompolitikai munkacsoportja. Célja: diagnózist adni és prognózist kidolgozni arról, hogy a jelenlegi szociális, egészségügyi és kulturális ellátórendszerek változatlan feltételekkel meddig finanszírozhatóak, hol vannak a rendszerben anomáliák, és milyen várható hatást gyakorolnak azokra a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságok. Milyen új értékrendek jelennek meg a világban, amelyekhez a rendszereket igazítani kell.
Tovább... »

Fenntartható fejlődés a vidéki térségben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén Glatz Ferenc felkért előadóként európai dimenziókban vizsgálta a vidékfejlesztés jelenlegi helyzetét és kilátásait. Beszámolt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megalakulásának körülményeiről, a Hálózat felépítéséről és lehetséges szerepéről. Elmondta: a Hálózat 2008. december 2-án megválasztott elnöksége a jelenlegi formájában és jogköreivel igen fontos tárcaközi javaslattevő szerv lehet, amely a maga komplexitásában kezeli a vidéki térségeket, és megoldási terveket dolgoz ki a vidéki embereket érintő problémákra. Az MNVH és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az év második felében közös konferencia szervezésére készül „Fenntartható vidék” munkacímmel.

A modern nemzetpolitika: szakpolitikák összessége

Brüsszelben megjelent a Pro minoritate Europae c. tanulmánykötet (szerk. Tabajdi Csaba), benne Glatz Ferenc: Európai magyarságpolitika. A nemzetpolitika tennivalói a szakpolitikák terén című dolgozata.

Tegnap és ma: különböző nézetű emberek együttgondolkodása szükséges

Szigetszentmiklós díszpolgáraként Glatz Ferenc mondott ünnepi beszédet az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett helyi megemlékezésen. Hangsúlyozta: 1848/49 kapcsán ritkán beszélünk arról, hogyan élték meg az egyszerű emberek a körülöttük lévő világ változásait, az 1840-es évek intézményes újításait, köztük a választásokon alapuló magyar polgári állam megteremtését. 1848-ban megvalósult a politikai vezető réteg: az értelmiség és a civil társadalom szövetsége egy közös cél érdekében. A régmúltról beszélve az előadó a jelenre és a jövőre is megfogalmazott tanulságokat: az a politikai réteg, amely az elmúlt 18 évben közösen alkotta meg a mostani rendszert, egymásra mutogatás helyett közösen kell hogy vállalja a felelősséget is, az értelmiséggel együttműködve – mondta.

A kiművelt emberfő a nemzet fölemelkedésének alapja – tegnap és ma

„Amilyen jól vizsgázott az értelmiség 1848-ban, olyan rosszul vizsgázik a politikai elit ma, amikor új válsággal szembenézve kellene egymásnak vetni a vállakat” – mondta Hévízen Glatz Ferenc ünnepi beszédében. Számos kérdést fogalmazott meg az 1848-as eseményeket felidézve: Emlékszünk-e a kiemelkedő politikai szereplők árnyékában azokra az emberekre, akik a tömegben 1848 márciusában útjára indítottak egy polgárosodó országot? Vajon nem azért boldogult-e a magyar nemzet, mert a politikusok képesek voltak az együttgondolkodásra? A hajdani államférfiak Európához mérték magukat, s egyetértettek abban, hogy a nemzet fölemelkedéséhez kiművelt fők sokaságára van szükség. Vajon képesek erre mai vezetőink?

„Nem szabad az élelemtermelést a környezetvédelemmel szembeállítani"

Az együttműködés a cél címmel Glatz Ferenccel hosszabb interjú jelent meg a Kertészet és Szőlészet márciusi számában. Glatz a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökeként fejti ki nézeteit az európai és a magyarországi hálózat lehetőségeiről, a vidéki térségek fölértékelődéséről.

Az egymással törődés, a környezetgondos polgár dicsérete

A falugondnoki intézmény kitalálójáról, Kemény Bertalanról elnevezett Falufejlesztési Díj létrehozását Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, a Párbeszéd a vidékért Egyesület egyik alapító tagja kezdeményezte.
Az elismerésre méltó pályázatokról döntő díjbizottság Glatz Ferencet elnökletével 2009. február 18-án bírálta el a pályamunkákat.
A díj átadására 2009. március 6-án Alsómocsoládon került sor. A díjkiosztó ünnepségen Glatz Ferenc beszédében méltatta a falugondnoki intézményt, valamint szólt a lokális kis közösségek embert megtartó és erkölcsi szerepének előtérbe kerüléséről napjaink új értékrend-váltásában.