Természettörténelem – új könyvsorozat

Megjelent a Glatz Ferenc által indított-szerkesztett Természettörténelem című új könyvsorozat első két darabja, Rácz Lajos: Magyarország környezettörténete az újkorig, illetve Mészáros Ernő: A levegő megismerésének története című munkája.
A sorozathoz írt programadó tanulmányában Glatz az új kutatási irány: a természettörténet művelésének célját és az ahhoz szükséges új típusú szakmai felkészültséget taglalja.

„Mi nem a kormánynak, nem az ellenzéknek, mi az országnak dolgozunk”

Sajtótájékoztatón ismertette a hazai gazdasági és tudományos élet jeles képviselőiből megalakult Reformszövetség a világgazdasági válság hatásainak enyhítését célzó javaslatait. A Reformszövetség programjait három munkacsoport dolgozta ki, ezeket Békesi László és Chikán Attila professzorok, illetve Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója vezették. A javaslatokat megvitatták a 2002 előtti kormányok pénzügy- és gazdasági miniszterei, jegybankelnökei. A javaslatokat a Reformszövetség ügyvivői és tagjai hagyták jóvá, köztük az Akadémia jelenlegi és volt elnökei.
Glatz Ferenc hozzászólásában aláhúzta: a szövetség nem a kormánynak, nem az ellenzéknek, hanem az országnak dolgozik. A politikai kultúra szempontjából abban látja a Reformszövetség működésének lehetséges eredményét, hogy kiiktatható lesz végre a politikai választásokból a gazdasági ígérgetések és a megalapozatlan osztogatások technikája.

Tovább... »

À la Carte – a kimondott szó felelőssége

A Magyar Televízió À la Carte című műsorában hétről hétre hat közéleti személyiség beszélget egy jó vacsora és finom borok fölött egy-egy aktuális kérdésről. A február 19-i műsor vendége Glatz Ferenc akadémikus mellett Pápai Erika színésznő, Divinyi Réka író, Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Simon Attila, a Herendi Porcelán-manufaktúra Zrt. vezérigazgatója és Lukács László, a Tankcsapda frontembere volt. A vacsoravendégek a szókimondásról, a kimondott szó súlyáról és az érte vállalt felelősségről beszélgettek, külön hangsúlyozva a sajtó és a politikusok szerepét a pozitív példák bemutatásában.

Civil összefogással a fölemelkedésért

A Magyar Mezőgazdaság c. hetilap interjút közöl Glatz Ferenccel. Ebben szó van a közel-múltban létrehozott Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célkitűzéséről, beindított gyakorlati munkájáról. Glatz aláhúzza: a magyar államnak komplex vidékpolitikát kell kialakítania. Jó mezőgazdasági kultúra nélkül nincs, nem lehet jó környezetvédelem.

Fenntartható fejlődés vidéken

Glatz Ferenc találkozott Schmuck Erzsébettel, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkárával a Parlament épületében. A megbeszélés célja az NFFT és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat lehetséges együttműködési területeinek meghatározása, egy erre vonatkozó megállapodás kidolgozása és a képviselők kijelölése volt. A két szervezet „Fenntarthatóság és regionalitás” címmel közös konferenciát tervez az év második felében.

Együttműködés a Bács-Kiskun Megyei Közgyűléssel

Kecskeméti találkozójukon Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke tájékoztatta Glatz Ferencet a megyét érintő aktuális problémákról, különös tekintettel a Homokhátság ügyére és a kistérségek funkciójára, lehetséges feladataira. Glatz Ferenc javaslatot tett a megyei közgyűlés és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) együtt-működésére – ennek jegyében valósulhatna meg áprilisban a tanyavilág helyzetét, az ott élő emberek életkörülményeit, kilátásait elemző konferencia, amelynek szakmai programját Csatári Bálint, az MNVH alelnöke fogná össze.

Talentum Díj fiatal kutatóknak

A természet-, élet- és társadalomtudományok, valamint a tánc terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal tehetségek vehették át az idei Talentum Díjakat az MTA-n. Farkas Illés fizikusnak, Kovács Mihály biokémikusnak, Lukács Ágnes pszichológus- nyelvésznek és Bajári Levente balettművésznek Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke adta át a fejenként 20 000 euróval járó elismerést. Köszöntőjében hangoztatta: az olyan válságos időkben, mint a jelenlegi, mindenki a kivezető utat keresi, ám mint minden korban, most is az oktatás és a kutatás a legjobb befektetés. A Talentum Díj segít megtartani a fiatal tehetségeket a kutatói pályán, hogy a hazai és európai költségvetés „mégoly mostoha volta” se tudja eltántorítani őket a tudománytól.

A vidék digitális elérhetősége létfontosságú

Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökeként megbeszélést folytatott Csepeli Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatal közpolitikai igazgatójával és Nagy Miklós projektigazgatóval a Nemzeti Digitális Közmű vidéki kiépítésének lehetőségeiről. Egyet-értettek: létfontosságú, hogy a kis településeket bekapcsolják a szélessávú integrált (optikai gerinc- és felhordó) internethálózatba.
Tovább... »

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének ülése

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének ülésén Glatz Ferenc előterjesztése alapján a résztvevők megvitatták a Hálózat előtt álló feladatokat, az MNVH publikációs rendszerével kapcsolatos terveket és a 2009. évi programot.

Vidéktörvény lehetőségei

Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke Sárközy Tamás jogtudóssal, a Nemzeti Sporttanács elnökével egy vidéktörvény megalkotásának szükségességéről és lehetőségeiről folytatott megbeszélést. Glatz rámutatott: miután az Európai Tanács kötelezővé tette minden tagállamban a Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozását (2008. december 31.) és az Európai Bizottság megalkotta az Európai Vidéki Hálózat létre-hozását szabályozó rendeletét, új szakasz kezdődhet az európai vidékpolitikában. A vidéki térségekben működő kormányzati-önkormányzati és civil szervezetek, valamint az egyének együttműködését megvalósító hálózatok az európai politizálás és a regionális politikai szempont érvényre juttatásához hozhatják közelebb a szaktárcák szerinti szakágazatokra szétesett európai végrehajtó hatalmi intézményeket. Ezért is, valamint a vidéki térségek „kulturális-szociális” emancipációja érdekében indokolt volna Magyar-országon egy vidéktörvény megalkotása. Ez segíthetné a vidéki térségekbe irányuló szakpolitikák koordinálását, az indokolatlan párhuzamosságok felszámolását, a helyi, a regionális, országos fejlesztési tervek összehangolását. És rendelkezhetne arról, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot autonómiával rendelkező „köztestületté” emelje. Sárközy professzor – emlékeztetve arra, hogy politikai döntés kérdése a „vidéktörvény” megalkotása – a Nemzeti Sporttanács gyakorlata és az MNVH-t létrehívó jogszabályok alapján vázolta a Hálózat működését szabályozó Szervezeti Működési Szabályzat (Ügyrend) lehetséges módozatait.