Mezőváros és vidéke
További szerzők: Lázár János (polgármester, Hódmezővásárhely), Csatári Bálint (igazgató, MTA RKK Alföld Intézet), Gémesi György (elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége), Domokos László (elnök, Békés Megyei Közgyűlés), Babák Mihály (polgármester, Szarvas), Nagy Imre (múzeumigazgató, Hódmezővásárhely), Váradi László (igazgató, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas), Váradi József (főigazgató, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság), Varga Miklós (MNVH elnökség), Müller Tibor (igazgató, Szarvas-Fish Kft.)
Történeti kutatóintézet teljesítménye – európai mércével
A magyar történelem digitális adattára
Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban
Felkért előadóként Németh Zsolt külügyi államtitkár, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerepelt.
Világszemlélet-váltás, agrár- és vidékpolitika
A tanyás települések jövője
A Glatz Ferenc szerkesztette Párbeszéd a vidékért könyvsorozatban jelent meg A magyar tanyás vidékek c. tanulmánykötet. Glatz bevezető (Tanyás települések, térségek a magyar és európai vidékpolitikában) és záró (Hogyan tovább? Tanya, víz, Homokhátság) tanulmányaiban áttekinti a magyarországi tanyás településeket életre hívó 16–20. századi társadalmi, gazdasági tényezőket. Áttekinti e „mikrotelepülésforma” jövőjének történelmi feltételeit, és programjavaslatot fogalmaz meg tudomány, politika és civil társadalom együttműködésére. Ez utóbbira azért is van szükség, mert „nincs értelme olyan programokat erőltetni, amelyeket az emberek nem tartanak magukénak”.
Nemzetközi fejlesztési együttműködés – új szempontok mentén
Tovább... »
Történelemformáló vulkánkitörések
Európai összefüggések – Berend T. Iván előadása
A versailles-i rendszer tegnap és ma
Glatz Ferenc A versailles-i rendszer tegnap és ma című előadása nyitotta meg a tiranoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából rendezett A versailles-i békerendszer, 1919–1938 című nemzetközi tudományos konferenciát.
Az akadémikus, aki az elsők között írt – először külföldön – a trianoni sokkhatásról, 1976-ban megvédett kandidátusi disszertációjában a trianoni békeszerződés kiváltotta nemzeti traumát elemezte a korabeli történészek – mindenekelőtt Szekfü Gyula – munkásságában. Később is több tanulmányban (1979, 1983, 1988) tárgyalta a Trianon által előidézett nemzeti és társadalmi konfliktusok okait. Akadémiai székfoglalóját (1994) A trianoni Magyarország, 1920–1994 címmel tartotta, rámutatva: a párizsi békék az Osztrák–Magyar Monarchia és a Török Birodalom felbontásában rossz elveket követtek, így a második világháború kitörése (1939), majd a közel-keleti konfliktussorozat (1960-as évek) a párizsi „békecsinálók” munkájának egyenes következményei voltak. Elemezte: miként szenvedtek kudarcot azok a politikai törekvések, amelyek 1938–1992 között a trianoni konfliktust kívánták feloldani. Vallja (História, 1990, 1995, 2000, 2004): a versailles-i rendszer és a trianoni béke revízióját a kortényezők – a területi-igazgatási integráció, a határokon átnyúló természeti folyamatok, a munkaerő-vándorlás, a gazdálkodás és az emberjogi társadalmi törekvések – kényszerítik ki.
A történész eszmecserét az MTA Történettudományi Intézete a Budapesti Európa Intézettel és a História folyóirat szerkesztőségével közösen szervezte.