Vidékfejlesztés és a nemzetek együttélése

Nagy érdeklődés kísérte a Vidékfejlesztés és a nemzetek együttélése címmel a szabadkai városházán megrendezett konferenciát.
A rendezvény a határon átnyúló vidék- és területfejlesztésben rejlő kölcsönös előnyöket és lehetőségeket vizsgálta magyarországi és vajdasági szakértők bevonásával. Glatz Ferenc megnyitó beszédében rámutatott: szerbeknek és magyaroknak most több a közös érdekük, mint eddig bármikor. Ezek érvényesítéséhez azonban fel kell oldani a kisebbségi konfliktusokat, túl kell lépni az évszázadok során egymáson ejtett sebeken. Közös nevezőre kell hozni a világfejlődésből eredő helyi feladatokat, az európai integrációban rejlő lehetőségeket és a kisebbségi problémákat. A magyarság megtartásának új útja, hogy a nemzeti önazonosságunkat intézményesítő akciókat szakpolitikákkal kell kiegészíteni, pl. a természetgazdálkodás, vízgazdálkodás, vidékfejlesztés terén.

A modern vidékpolitika szükségessége

Mi a tudomány szerepe a fejlődésben? Milyen szerep jut a tudomány képviselőinek napjaink társadalmában? Milyen tanulságok szűrhetőek le az elmúlt 20 évből, s különösen a mostani világgazdasági válságból? Hogyan változik a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés megítélése, szerepe? Ezekkel a kérdésekkel kereste meg a Magyar Mezőgazdaság hetilap Glatz Ferencet, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A Történelemalakító szerep címmel megjelent interjúban az akadémikus a magyar mezőgazdálkodás, a modern vidékpolitika legfontosabb teendőit összegzi a világverseny feltételei közepette.

Budapest díszpolgára

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 136. évfordulóján alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen Budapest Főváros Önkormányzata díszpolgári címmel ismerte el Glatz Ferencnek a magyar történelem kutatásában, a történeti ismeretek népszerűsítésében, a demokratikus hagyományok átörökítése érdekében végzett több évtizedes munkásságát. A kitüntetettek nevében Glatz mondta a köszönő beszédet, melyben a politika és az értelmiség, a politizálás és a közélet közötti új harmónia megteremtésének szükségességét emelte ki.

A tanyák jelene és jövője

Megjelent a Párbeszéd a vidékért c. folyóirat harmadik száma, központi témaként a tanyák sorsával foglalkozó írásokkal. Itt található a tárgyhoz kapcsolódó Glatz-cikk Tanyás települések, térségek a magyar és európai vidékpolitikában címmel. Glatz beszámolót készített a határ menti térségekben elsőként Székelyhídon, még májusban rendezett magyar-magyar vidékfejlesztési szakpolitikai találkozóról is (Vidékpolitika és kisebbségpolitika összekapcsolása). Ugyancsak az ő tollából olvasható a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat céljairól, feladatairól és felépítéséről szóló előterjesztés.

Magyarország a szovjet zónában

Megjelent a Glatz Ferenc szerkesztésében készülő História 2009/8. száma, benne Glatz egy induló könyvsorozat elé írt gondolataival, Magyarország a szovjet zónában és a rendszerváltásban, 1945–1990 címmel.

A Károly Róbert Főiskola díszpolgára

Munkássága elismeréseként és a főiskola távoktatási programjának támogatásában való tevékeny részvételéért a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola díszpolgárává avatta Glatz Ferencet. Az elismerés ünnepélyes átadására 2009. november 9-én, a Károly Róbert Tudományos Napon került sor a Fenntartható fejlődés gazdasági válság idején című konferencia keretében. Glatz Ferenc ünnepi beszédében hangsúlyozta: indokolt a társadalomismeret bevonása az agrártudományokba. Ezzel kapcsolatban három tényező fontosságára mutatott rá: 1. az elmúlt években végbement változásözönt nem lehet történeti szemlélet és történeti ismeret nélkül értelmezni. 2. a térségben való gondolkodás az agrártudományok számára is elengedhetetlen; ismerniük kell azt az emberi és természeti környezetet, amelyen belül az agrártermelés hordozói élnek. 3. az ún. emberi tényező fontossága, amely az eddigieknél sokkal nagyobb odafigyelést kíván az agráriumban.

„Gyakorlati allergológia” – történész szemmel

 A SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Díszpáholyában Glatz Ferenc tudománytörténeti és tudományelméleti kérdéseket feszegetve méltatta az orvosegyetem új tankönyvét, a Temesvári Erzsébet és Kárpáti Sarolta által szerkesztett „Gyakorlati allergológiá”-t. Ezt követően Falus András akadémikus beszélt a tankönyv jelentőségéről.

Kisebbségpolitika és Európa – helyzetkép és kilátások

Glatz Ferenc meghívására immár második alkalommal került sor a három határon túli magyar párt elnökének, Csáky Pálnak (MKP), Markó Bélának (RMDSZ) és Pásztor Istvánnak (VMSZ), valamint a magyar kisebbségpolitikában illetékes európai parlamenti képviselőknek (Gál Kinga és Tabajdi Csaba) a budapesti műhelybeszélgetésére. A találkozó a rendszerváltás utáni kisebbségpolitikák eredményeiről, az Európai Unióban nyíló lehetőségekről, illetve a kisebbségi politizálás szakpolitikai irányú megújításáról biztosított fórumot politikusok, társadalomkutatók eszmecseréjéhez.

Népművészet, rendszerváltás és vidékpolitika

A Pro Renovanda Cultura Hungariae „Népművészetért” szakalapítvány kuratóriuma és Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki hálózat elnöke találkozóra hívta az elmúlt 20 évben Kodály Zoltán-díjat nyert népművész alkotókat és a népművészettel foglalkozó szakértőket Tiszakécskére. A találkozón a népművészet mai helyzetét, problémáit és jövőjét vitatták meg. A vendéglátó Kovács Miklós, a Népművészet mestere, a Pro Cultura kitüntetettje volt, aki részletes beszámolót tartott a kékfestő szakmáról, bemutatva saját műhelyét.
Glatz Ferenc Népművészet és vidékpolitika címmel tartott előadásában sürgette: „A hazai népművészet mozduljon ki a »népi gettó«-ból, a skanzenből.”

Romák Magyarországon és Európában