A civil kultúrpolitika dicsérete – Glatz-levél Herbert Batlinerhez
2014. január 26.
Glatz Ferenc Europa Institut Budapest, 1990–2013. Avagy a civil kultúrpolitika dicsérete címmel írt tanulmánya megjelent Herbert Batliner, korunk Európájának talán legnagyobb mecénása, 85. születésnapjára kiadott emlékkönyvben. (A kötet tartalomjegyzéke olvasható.)
Szenátor Dr. Dr. Herbert Batliner a Budapesti Európa Intézet alapítója, Glatz személyes jó barátja. (A baráti körbe tartozott még Helmut Kohl volt német kancellár és Erhard Busek volt osztrák alkancellár. Utóbbi osztrák tudományügyi minisztereként 1989–1990-ben több közös európai akcióban – így a nyugati nyelvek magyarországi oktatásának segítésében, közös európai és magyar kulturális projektek szervezésében – volt partnere és maradt azóta is „küzdőtársa” és barátja Glatz Ferencnek.)
Glatz Ferenc levélformában írt, a húszéves Budapesti Európa Intézetről adott személyes hangú „helyzetjelentése” záró gondolata: „1989–90-ben a térség a világ figyelmének középpontjában állott, a hidegháború felszámolása itt ment végbe 1989–92 között. Az Intézet születése, húszéves tevékenysége – a Te, a mi lelkesedésünk, napi munkánk – ezt a célrendszert szolgálta. Most, hál’ Istennek, »mellékhadszíntere« vagyunk a történelemnek. De fel kell ezért hagynunk Európa- és társadalomépítési kedvünkkel? Ma már klímaváltozás, Európa gazdasági versenyképessége a planetáris térben, a migráció jelentik a »nagy kérdések«-et. Van még mondanivalónk, nekünk, »világháborús« európai generációknak a világ részére!” (A tanulmány olvasható magyarul, németül.)
Szenátor Dr. Dr. Herbert Batliner a Budapesti Európa Intézet alapítója, Glatz személyes jó barátja. (A baráti körbe tartozott még Helmut Kohl volt német kancellár és Erhard Busek volt osztrák alkancellár. Utóbbi osztrák tudományügyi minisztereként 1989–1990-ben több közös európai akcióban – így a nyugati nyelvek magyarországi oktatásának segítésében, közös európai és magyar kulturális projektek szervezésében – volt partnere és maradt azóta is „küzdőtársa” és barátja Glatz Ferencnek.)
Glatz Ferenc levélformában írt, a húszéves Budapesti Európa Intézetről adott személyes hangú „helyzetjelentése” záró gondolata: „1989–90-ben a térség a világ figyelmének középpontjában állott, a hidegháború felszámolása itt ment végbe 1989–92 között. Az Intézet születése, húszéves tevékenysége – a Te, a mi lelkesedésünk, napi munkánk – ezt a célrendszert szolgálta. Most, hál’ Istennek, »mellékhadszíntere« vagyunk a történelemnek. De fel kell ezért hagynunk Európa- és társadalomépítési kedvünkkel? Ma már klímaváltozás, Európa gazdasági versenyképessége a planetáris térben, a migráció jelentik a »nagy kérdések«-et. Van még mondanivalónk, nekünk, »világháborús« európai generációknak a világ részére!” (A tanulmány olvasható magyarul, németül.)
Tovább... »
Glatz Ferenc tanulmánya Kosáry Domokosról
2013. december 15.
A Magyar Tudomány 2013/12. számában jelent meg Glatz Ferenc akadémikus széles levéltári forráscsoportot mozgósító tanulmánya (Kosáry Domokos, a történész életútja) egykori történész kollégájáról, a száz éve született Kosáryról.
A történész, a reformátor – Benda Kálmánra emlékezett Glatz Ferenc
2013. november 22.
Benda Kálmán – A történész, a reformátor címmel tartott előadást Glatz Ferenc történész akadémikus Tatán, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és a város által rendezett emlékkonferencián. A Benda Kálmán 100. születésnapja alkalmából tartott ünnepségen a nagyszámú jelenlevő – egykori kollégák, barátok, tisztelők, családtagok és a média képviselői – előtt Michl József polgármester, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt. Referátumot tartott még Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, valamint Kálmán Attila, a Dunamelléki Református Egyház ny. főgondnoka, volt államtitkár. A konferencia előtt Glatz Ferenc és Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézet ny. tudományos tanácsadója megkoszorúzták Benda Kálmán emléktábláját.
Glatz Ferenc két korábbi írását tesszük közzé Benda Kálmán, az MTA Történettudományi Intézete egykori munkatársa pályájáról (Benda Kálmán életútja. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. [Szerk.: Glatz Ferenc.] Bp., 1993.; Emlékbeszéd Benda Kálmánról. História, 1994/4.).
A népfőiskolai mozgalom rendszerváltáskori újraindulásakor, 1990 februárjában kelt, Benda Kálmánnak címzett miniszteri levél itt olvasható.
(A Tatabányai TV beszámolója itt érhető el.)
Glatz Ferenc két korábbi írását tesszük közzé Benda Kálmán, az MTA Történettudományi Intézete egykori munkatársa pályájáról (Benda Kálmán életútja. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. [Szerk.: Glatz Ferenc.] Bp., 1993.; Emlékbeszéd Benda Kálmánról. História, 1994/4.).
A népfőiskolai mozgalom rendszerváltáskori újraindulásakor, 1990 februárjában kelt, Benda Kálmánnak címzett miniszteri levél itt olvasható.
(A Tatabányai TV beszámolója itt érhető el.)
Európa nagy háborúja és az új világrend születése – Glatz a „százéves háború”-ró
2013. november 11.
Glatz Ferenc történész Európa nagy háborúja és az új világrend születése címmel tartott előadást az első világháborús centenáriumi emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet kétnapos nemzetközi konferenciáján. A professzor az „új világrend” és az általa „szászéves háború”-nak nevezett történelmi folyamat kibontására vállalkozott előadásában. Közép-Kelet-Európa, a Kárpát-medence és Magyarország konkrét történelmi példáján a háború folyamatosságát kívánta bizonyítani, és a száz év egyben-látásából származó következtetéseivel történeti vitára hív az egyes szakaszok, az egyes események újraértékelésekor.
Glatz a háború kitörésének százéves évfordulóját kísérő, most induló hatéves nemzetközi vitasorozatot jó alkalomnak tekinti ahhoz is, hogy a történészek, közép-európai értelmiségiek ne csak szenvedéstörténetként írjanak e korszakról. De vizsgálják azt is: melyik oldalon, mikor, miért és milyen szerepet játszottak a térség kis nemzeteinek vezető értelmiségijei és politikusai a nagyhatalmi játékokban 1914–2013 között? (A konferencia programja itt olvasható.)
Tovább... »
Szellemi szálfaember – Glatz a 90 éves Varga Imréről
2013. október 28.
A ma is alkotó, 90 éves Varga Imre képzőművészt pályatársai, barátai és közéleti szereplők köszöntötték az alkotásainak is teret adó óbudai kiállítóházban. A születésnapi ünnepségen Glatz Ferenc történész, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Zsigmond Attila, a Budapest Galéria ny. főigazgatója mondott köszöntőt.
Glatz személyes emlékei még fiatal történészkorához nyúlnak vissza: a történeti közgondolkodás megújításán, az agitprop „iránymondatok” helyett egyetemesebb, európai szintű irányba mozdításán fáradozva a kortárs festők, szobrászok, filmrendezők, rádiósok- tévések törekvéseit is figyelte. Így „akadt” Varga Imrére, akinek alkotásaiban – fogalmazott köszöntőjében Glatz – az akkori közfelfogásban háttérbe szorított jelképek „visszacsempészése”, hőseink „visszaemberesítése” ragadta meg. Később már neve és nem témái szerint kereste szobrait itthon és külföldön. 1989 nyarától, amikor rövid időre közéleti szerepvállalásuk párhuzamosan futott – Varga Imre országgyűlési képviselő, Glatz Ferenc művelődési miniszter volt –, közös törekvések, külhoni-itthoni együtt szereplések mélyítették el az egymás iránti kölcsönös megbecsülést. Az azóta rendszeres, félnapra is nyúló beszélgetések a hivatali szobában vagy a Laktanya utcai kiállítóházban, a „második otthonban” barátsággá szilárdultak. „Varga Imre volt mellőzött, azután felkapott művész, sőt a kultúrpolitika egyik kedvence. Varga Imre itt is, Varga Imre ott is, amott is tisztességes marad. Miért fontos ez a mai értelmiségi világban? Korunkban kellenek az ilyen szellemi szálfaemberek, akik a szellemi függetlenség megjelenítői a társadalomban” – zárta beszédét Glatz Ferenc.
A művész tiszteletére a Corvina Kiadó Vivát Varga! címmel albumot adott ki. „Varga Imre energikussága, vitalitása, világlátásának elevensége, képzőművészi munkásságának frissessége és mozgalmassága rácáfol e tekintélyes korra” – áll a kötet ajánlójában.
Iszlám és politika a Közel-Keleten – Maróth Miklós akadémikus az Európa Klubban
2013. október 3.
Ismét az MTA Klubja adott otthont a Budapesti Európa Intézet nagy sikerű rendezvény-sorozatának, az Európa Klubnak. Az immáron nyolcadik összejövetel vendége ezúttal Maróth Miklós egyetemi tanár, az MTA alelnöke volt. A hallgatóságot köszöntő Glatz Ferenc, a tudóstestület korábbi elnöke, az Európa Intézet igazgatója a témaválasztással nemcsak a közelmúlt („arab tavasz”) és napjaink közel- és közép-keleti/észak-afrikai forrongásainak politika-vallási hátterére, hanem a muszlim és a nyugati civilizáció évszázadok óta kitapintható eltérő fejlődésére is rá kívánta irányítani a figyelmet.
Maróth akadémikus előadásában az antik kortól indítva villantotta fel, hogyan függ össze vallás és politika a muzulmán világban, s összeegyeztethető-e az iszlám és a modern politika. (A témáról bővebben Maróth Miklós: Az „arab tavasz” c., a Külügyi Szemle 2012/1. számában megjelent cikkében olvashatnak az érdeklődők.)
Glatz Ferenc a világnyelvekről, anyanyelvekről, kultúrpolitikáról
2013. szeptember 13.
Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke Világnyelvek, anyanyelvek, kultúrpolitika az ipari-technikai forradalmak korában címmel tartott előadást a Gyökerek, utak, jövők – Az anyanyelv megőrzésének kérdései a Kárpát-medencében c. nemzetközi konferencián a Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában. „Nyelvről beszélünk, de a társadalomra, a nyelvet hordozó emberi közösségekre gondolunk” – kezdte előadását Glatz akadémikus, aki ezúttal négy kérdéskört – világnyelvek, az anyanyelvek, a kultúrpolitikai feladatok és a nemzeti kisebbségek jövője – tárgyalt.
A kétnapos tanácskozáson (szeptember 13–14.) hazai és határon túli szakemberek – nyelvészek, történészek, földrajz-, néprajz- és társadalomtudósok – a Kárpát-medence nyelvi sokszínűségének megőrzésével, az anyanyelvi nyelvhasználattal és a nyelvpolitikával kapcsolatos, aktuálpolitikai kérdéseket is felvető témaköröket vitattak meg. Az anyanyelv és a nemzeti identitástudat összefüggő kérdésköre felveti a nyelvpolitikai kérdések újraértékelését, az aktuális geopolitikai helyzet figyelembevételét, a határokon átívelő mobilitás iránti igény elismerését.
Tovább... »
Társadalmi konzultáció a nemzetközi fejlesztéspolitika jövőjéről
2013. szeptember 10.
Glatz Ferenc akadémikus, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság (NEFE) Társadalmi Tanácsadó Testülete elnökeként részt vett a Külügyminisztériumban tartott társadalmi konzultáción, amelyen a Magyar ENSZ Társaság 2015 utáni fejlesztési agenda című, a nemzetközi fejlesztéspolitika jövőjével foglalkozó anyagát vitatta meg a mintegy hetven kormányzati és civil résztvevő.
Évértékelés és tervek
2013. július 25.
Az ausztriai Payerbachban és Sankt Oswaldban brain stormingok keretében (2013. július 22.–augusztus 2.) értékelte a Budapesti Európa Intézet tudományos programjait, azok közhasznát az intézet igazgatója, Glatz Ferenc és az intézet Tudományos Tanácsának tagjai (Horst Haselsteiner, Arnold Suppan, Dusan Kovac), illetve volt ösztöndíjas professzora (Rüdiger Mali).Kiemelt jelentőségűnek bizonyult a 2007-ben indított Történelmi megbékélés a Kárpát-medencében program. A magyar–szerb megbékélési folyamat tudományos akcióinak egyik mérföldköveként elkészült és megjelent a Magyarok és szerbek. Együttélés, múltfeltárás, megbékélés. / Hungarians and Serbs. Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation című magyar–angol nyelvű kötet. A találkozón javasolták, hogy az angolra fordított tanulmányokat teljes terjedelemben az intézeti könyvsorozatban (Begegnungen) is jelentessék meg. A megbeszéléseken az intézet 2013–2014. évi szemeszterének programtervei is szóba kerültek, köztük az I. világháború kitörésének vizsgálata európai kitekintéssel, a háború kihatása a Duna-menti társadalmakra (migráció, kitelepítések, határváltozások és tulajdonátrendezések), valamint a térség gazdasági (kereskedelmi, közlekedési, hajózási stb.) életére és infrastruktúrájának elmaradására.
Sorsunk Európa – Glatz a Martosi Szabadegyetemen
2013. július 20.
Az I. Martosi Szabadegyetemen Csáky Pál, az MKP korábbi elnöke (2007–2010), volt szlovák miniszterelnök-helyettes vendége volt Glatz Ferenc történészprofesszor és Németh Zsolt külügyi államtitkár, akik Európa esélyeiről, jövőjéről osztották meg gondolataikat az Árgyélus-házba érkező nagyszámú hallgatósággal. (A beszélgetést megtisztelte jelenlétével többek közt Szili Katalin, Lomnici Zoltán és Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsából, Haraszti Attila a KIM főosztályvezetője, Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul, Berényi József és Farkas Iván, az MKP elnöke és alelnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke is.)A nyelvek és a kultúra szerepét elemezve elmondták, hogy az Európai Unióban mindez egy fontos kitörési pont, ugyanakkor kétesélyes kérdés. Glatz Ferenc úgy véli, hogy a kisebbségi jogokat kevésbé a „történelmi”, mint inkább az „új” kisebbségek fogják kiharcolni, így célszerű volna velük összefogni. Glatz a kultúrnemzet híve, s Európa is a kultúrnemzeteké lesz. A kulturális autonómia erősíti az államot – szögezte le. Mint mondta, a nemzeti nyelvhez való hozzáférés szociális kérdés is, mert abban a pillanatban, hogy nem az anyanyelvén tanulhat valaki, szociális hátrányba kerül a többségi nemzettel szemben. Ezért az anyanyelvi oktatás jelentőségét aligha lehet megkérdőjelezni.
Háttér: A felvidéki magyarság fontos kérdéseivel foglalkozó Martosi Szabadegyetemet, hagyományteremtő céllal, az erdélyi Tusványos mintájára először rendezték meg a martosi Feszty-parkban, 2013. július 18–21. között.
