A civil kultúrpolitika dicsérete – Glatz-levél Herbert Batlinerhez
2014. január 26.
Glatz Ferenc Europa Institut Budapest, 1990–2013. Avagy a civil kultúrpolitika dicsérete címmel írt tanulmánya megjelent Herbert Batliner, korunk Európájának talán legnagyobb mecénása, 85. születésnapjára kiadott emlékkönyvben. (A kötet tartalomjegyzéke olvasható.)
Dr. Dr. Herbert Batliner a Budapesti Európa Intézet alapítója, Glatz személyes jó barátja. (A baráti körbe tartozott még Helmut Kohl volt német kancellár és Erhard Busek volt osztrák alkancellár. Utóbbi osztrák tudományügyi minisztereként 1989–1990-ben több közös európai akcióban – így a nyugati nyelvek magyarországi oktatásának segítésében, közös európai és magyar kulturális projektek szervezésében – volt partnere és maradt azóta is „küzdőtársa” és barátja Glatz Ferencnek.)
Glatz Ferenc levélformában írt, a húszéves Budapesti Európa Intézetről adott személyes hangú „helyzetjelentése” záró gondolata: „1989–90-ben a térség a világ figyelmének középpontjában állott, a hidegháború felszámolása itt ment végbe 1989–92 között. Az Intézet születése, húszéves tevékenysége – a Te, a mi lelkesedésünk, napi munkánk – ezt a célrendszert szolgálta. Most, hál’ Istennek, »mellékhadszíntere« vagyunk a történelemnek. De fel kell ezért hagynunk Európa- és társadalomépítési kedvünkkel? Ma már klímaváltozás, Európa gazdasági versenyképessége a planetáris térben, a migráció jelentik a „nagy kérdések”-et. Van még mondanivalónk, nekünk, „világháborús” európai generációknak a világ részére!”
Dr. Dr. Herbert Batliner a Budapesti Európa Intézet alapítója, Glatz személyes jó barátja. (A baráti körbe tartozott még Helmut Kohl volt német kancellár és Erhard Busek volt osztrák alkancellár. Utóbbi osztrák tudományügyi minisztereként 1989–1990-ben több közös európai akcióban – így a nyugati nyelvek magyarországi oktatásának segítésében, közös európai és magyar kulturális projektek szervezésében – volt partnere és maradt azóta is „küzdőtársa” és barátja Glatz Ferencnek.)
Glatz Ferenc levélformában írt, a húszéves Budapesti Európa Intézetről adott személyes hangú „helyzetjelentése” záró gondolata: „1989–90-ben a térség a világ figyelmének középpontjában állott, a hidegháború felszámolása itt ment végbe 1989–92 között. Az Intézet születése, húszéves tevékenysége – a Te, a mi lelkesedésünk, napi munkánk – ezt a célrendszert szolgálta. Most, hál’ Istennek, »mellékhadszíntere« vagyunk a történelemnek. De fel kell ezért hagynunk Európa- és társadalomépítési kedvünkkel? Ma már klímaváltozás, Európa gazdasági versenyképessége a planetáris térben, a migráció jelentik a „nagy kérdések”-et. Van még mondanivalónk, nekünk, „világháborús” európai generációknak a világ részére!”
Az emlékkönyvet a Salzburgban szervezett díszünnepség keretében adták át. A vendéglátó, Wilfried Haslauer tartományfőnök és Erhard Busek, a salzburgi Herbert-Batliner-Europainstitut elnöke, volt osztrák alkancellár méltatta az ünnepeltet. Herbert Batliner beszédében külön kiemelte az egykori magyar miniszter, Glatz Ferenc érdemeit az európai kulturális rendszerváltásban. A kötet (Kultur – Religion – Wissenschaft. Dem Europäer Herbert Batliner zu Ehren) neves szerzőgárdája – többek között Helmut Kohl volt német kancellár, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Hans Adam II., Lichtenstein fejedelme, Erhard Busek volt osztrák alkancellár, Glatz Ferenc, Wilfried Haslauer stb. – Herbert Batliner sokoldalú kultúra-, tudomány- és művészetpártoló, valamint az ifjú tehetségeket ösztöndíjrendszerrel támogató tevékenységének állít méltó emléket. (A rangos Batliner-gyűjteményt – Monet bis Picasso. Die Sammlung Batliner – a bécsi Albertina állandó kiállításán tekintheti meg a közönség.)