Duna-táj – intézményes együttműködés terve

Glatz Ferenc, a Budapesti Európa Intézet (BEI) igazgatójaként, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójával, Méhes Mártonnal folytatott megbeszélést a két intézmény együttmunkálkodásának lehetséges területeiről. A BEI 2007-ben kezdett Duna-táj programját 2013-tól ismét hangsúlyosabban kezeli; kiemelten kívánja tárgyalni a Duna-menti természet- és vízgazdálkodás, valamint e térség gazdasági, kereskedelmi, településfejlesztési és kulturális együttműködésének aktuális kérdéseit. Ebben a BEI hasznos partnere lehet a bécsi Collegium Hungaricum s az általa szerkesztett Duna Kulturális Klaszter (Danube Cultural Cluster). A két intézet szellemi bázisára alapozva tervezik évi egy-egy budapesti, illetve bécsi workshop megrendezését. Kezdeményezni fogják továbbá a kapcsolatfelvételt a bécsi Institut für den Donauraum-mal, melynek elnöke a volt osztrák alkancellár, kulturális miniszter, Erhard Busek, a Budapesti Európa Intézet egyik alaptó professzora és kezdetektől aktív tagja.

Glatz Ferenc a magyar és szerb megbékélési folyamat eseményein

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság társelnöke Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök meghívására részt vett a magyar–szerb megbékélési folyamat eseményein Belgrádban, Csúrogon és Szabadkán.
Június 25-én Belgrádban, a Szerbiai Nemzeti Könyvtárban rendezték a vegyes bizottság workshopját, melyen Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnökök méltatták a bizottság eddigi tudományos munkáját összegző, ekkor bemutatott magyar–angol kétnyelvű kötetet (Magyarok és szerbek. Együttélés, múltfeltárás, megbékélés 1918–2012 / Hungarians and Serbs. Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation 1918-2012.)
Június 26-án a csúrogi vesztőhelyen újonnan létesített, az ártatlan magyar áldozatoknak szentelt emlékműnél – az államfői közös főhajtást követően – Glatz Ferenc és Forró Lajos a vegyes bizottság magyar, valamint Teleki Júlia és Slobodan Markovic a szerb tagozat részéről közösen rótta le tiszteletét és helyezte el koszorúját. Délután a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Áder János magyar köztársasági elnök név szerint is köszönetet mondott azoknak (Matuska Márton, Teleki Júlia, Pásztor István, Glatz Ferenc), akik sokat tettek azért, hogy a régóta várt közös főhajtásra sor kerülhessen.

Korkérdésekről, egyházról – Erdő Péter bíboros az Európa Klubban

A Budapesti Európa Intézet nagy sikerű rendezvénysorozata, az Európa Klub hetedik összejövetelének vendége Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek volt. Az MTA Klubjában Pálinkás József MTA-elnök köszöntötte a résztvevőket. Glatz Ferenc, a tudóstestület korábbi elnöke, igazgató bevezető gondolatait követően Erdő Péter bíboros Korkérdésekről, egyházról címmel tartotta meg előadását.
Az ezredforduló magával hozta antropológiai változások meghatározzák minden, az európai társadalomban aktív intézmény programját, így az egyházét is. Az emberek elvárása az értelmiségtől éppúgy más, mint a politikusoktól, vagy mint az egyházi személyektől. Változott az információközlés formája, sokkal nagyobb jelentősége van a képi, zenei ismeretátadásnak, mint a fogalmakkal való információközlésnek. Az emberek nem elsősorban a hosszú távú világnézeti kérdésekre várnak választ, hanem a rövid távú, pillanatnyi helyzetben való boldogulásra keresnek tanácsokat – állítja a főpap. Az egyházak, amikor igazodnak ezekhez az elvárásokhoz, nem adhatják fel a hitet, hogy magát a közösséget megtartó erkölcsi és hosszú távú célokra hívják fel a figyelmet. Ezt az tézisét Erdő Péter a magyar katolikus egyház feje, bíboros, a nemzetközi katolicizmus egyik vezető főpapja konkrét példákkal támasztotta alá, mind a nyugat-európai, mind az Európán kívüli, mind a magyarországi mindennapok világában.

A kisebbségi politizálás lehetőségei

Tér és idő 1918 után. A kisebbségi politizálás lehetőségei / Prostor i vreme nakon 1918. godine. Mogućnosti manjinske politike címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amely a délvidéki magyarság első kisebbségpolitikai szervezete, a Magyar Párt megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia (2012. február 18.) előadásait tartalmazza. A konferencián köszöntőt mondtak a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság szerb, illetve magyar tagozatának elnökei, Vojislav Stanovčić és Glatz Ferenc akadémikusok. Glatz előadása Magyar politikai pártok kisebbségben (1912–2012) címmel olvasható a kötetben.

„Szenvedéllyel szórakozók” – Állomások egy történész életútjában

Az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan a tudóstestület Filozófiai és Történettudományok Osztálya Kosáry Domokos akadémikus, az Akadémia egykori elnöke születésének 100. évfordulójára rendezett tudományos emlékülésen Glatz Ferenc történész, az MTA 1996–2002. közötti elnöke személyes emlékeit is felidéző előadásában atyai jó barátja és elődje gazdag és fordulatokban bővelkedő történészi életútjának öt fontos állomását emelte ki. Felelevenítette az 1936-ban eminens diákként doktori disszertációját a Görgey-kérdésről író fiatal kutató alakját. Beszélt az 1948-ban a történészközélet vezetésének egyik várományosaként számon tartott polgári demokratáról; az 1958-ban az értelmiség elleni megtorlás részeként több év börtönbüntetésre ítélt, de a fogságban is dolgozó tudósról; az 1968-ban az MTA Történettudományi Intézetébe visszatérő, jelentős monográfiák szerzőjéről, végül „past president”-ként a történettudományt a szakma szeretetéből fakadó kedvtelésként művelő, bibliográfiát összeállító historikusról.

Magyarok és szerbek – tanulmánykötet együttélésről, megbékélésről

Történelmi együttélés és európai jövő / Cohabitation and Future in Europe c. tanulmányában Glatz a világtörténelem talán egyik legsokszínűbb térsége, a délkelet-európai régió konfliktusoktól terhelt esettanulmányán keresztül a sokkultúrájú Európa jövőjéről gondolkodik.

Dráma a Délvidéken – rendhagyó történelemkönyv

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság társelnöke előszavával (Dráma a Délvidéken) jelent meg Forró Lajos és Molnár Tibor legújabb kötete Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében címmel. A kötet Magyarkanizsa községre fókuszálva az 1944. őszi jugoszláv impériumváltást mutatja be, végigkísérve az áldozatok tragikus életútját, a háborús bűnösség megállapítását „megalapozó” feljelentések mechanizmusát.

Hunokról, honfoglalókról, székely írásról

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar őstörténet. Tudomány és hagyomány-őrzés c. kétnapos konferenciája (április 17–18.) a hazai őstörténeti kutatások helyzetéről és jövőbeni irányvonalairól törekedett képet adni. A Tudománytörténet szekció Glatz Ferenc akadémikus vitavezetésével tartotta ülését.

Oroszország és a Duna-völgy – Európa Klub

Oroszország és a Duna-völgy címmel került sor a Budapesti Európa Intézet nagy sikerű rendezvénysorozata, az Európa Klub hatodik összejövetelére. A főreferátumot ezúttal Keskeny Ernő miniszteri biztos, a Külügyminisztérium Kelet-európai és Közép-ázsiai Főosztályának vezetője tartotta Oroszország közép-kelet-európai térséghez való viszonyáról, valamint a magyar „keleti nyitás”-politika hátteréről. Sz. Bíró Zoltán történész, oroszszakértő pedig az Európai Unió és Oroszország közti kapcsolatokról adott áttekintést. Glatz Ferenc akadémikus, az intézet igazgatója bevezetőjében kiemelte:

Bölcsességről, gyávaságról, tapasztalatról – egy életút kapcsán

Előadásban tekintette át kollégája életútját még Mezey Barna, az ELTE rektora, Dezső Tamás, a bölcsészetkar dékánja, Erdődy Gábor, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője, rektorhelyettes, s az ünnepség keretében bemutatták a professzor tiszteletére készült tanulmánykötetet is. Az ebben megjelent Glatz-tanulmány (Államok közötti magatartáskódex a közép-kelet-európai kisebbségpolitikában) itt olvasható.