5. kötet
TARTALOM
KORFORDULÓN A MAGYAR ÁLLAM (Előszó tézisekben) XV
2000. május 8. AZ EZERÉVES MAGYAR ÁLLAM (TEGNAP, MA, HOLNAP) 1
DÖNTÉSKÉNYSZERBEN • Még válaszutak • Cselekvést célzó bölcsesség • Az állam: a népességmegtartás eszköze • II. A MAGYAR ÁLLAM VILÁGTÖRTÉNELMI ELHELYEZKEDÉSE • A zsidó-keresztény kultúrkör része • Nyugat-európai államközösség és világra nyitott állam • Nemzeti és regionális érdek • Az állam a modernizáció eszköze • Az állam és az autonómiák • A jövő: hatalmi államból szolgáltató állam • Működőképesség biztosítása • III. ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM • Közrend, közbiztonság, vagyonbiztonság • Munkaadó és munkavállaló viszonyának szabályozása tegnap és ma • Szociális esélyegyenlőség • IV. ÁLLAM ÉS TERMÉSZET • V. ÁLLAM ÉS NEMZET • Befogadó magyar állam és magyar kultúra • Az állam és a nemzeti szállásterület határai • Az anyanyelvi kultúra megtartója
2000. május 9. MILLENNIUM ÉS AKADÉMIA (KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ) 33
A 2000. ÉV: AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ÉS AZ AKADÉMIA ALAPÍTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA • Az állam millenniuma • Az Akadémia 175 éve: méltóság és önbizalom • II. KÖZÉLETI-TUDOMÁNYPOLITIKAI SZEREPVÁLLALÁS • A függetlenség nem ellenzékiség • Országgyűlési beszámoló, 1999 • A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról • Stratégiai kutatások • III. AZ AUTONÓMIA TOVÁBBÉPÍTÉSE • „Nyitott Akadémia” • A Szülőföld-program indítása • Nyitás a fiatalok felé • Országos hatáskörünk alapja: a regionális bizottságok • IV. INTÉZETKONSZOLIDÁCIÓ ÉS A FEJLESZTÉSEK • A szállásterület kutatása, karbantartása • Fejlesztések • Ingatlanok értékesítése • Állandó Fejlesztési Alap, mobilitás • V. TAGVÁLASZTÁS: LÉTSZÁM, ÉLETKOR • Alkalom a struktúra korrekciójára • Az elöregedés veszélye • A meritokrácia kiemelt volta • VI. STRUKTURÁLIS REFORM, A TUDOMÁNYTERÜLETEK ARÁNYAI • Tudományágak jelenléte Akadémiánkon • A természet- és társadalomtudományok arányai • Osztályszerkezet • Struktúra Bizottság kiküldése
2000. május 10. TRIANON ÖRÖKSÉGE 63
térkép: a Monarchia és felbomlása, 1910–20 • 2. térkép: az első határrevíziók kora, 1938–41 • 3. térkép: a párizsi békeszerződés, 1947 • 4. térkép: az újabb békerevízió, 1991–92
2000. május 11. „A FÜGGETLENSÉG NEM ELLENZÉKISÉG” (A HATALOM ÖNKORLÁTOZÁSÁNAK BÖLCSESSÉGE) 71
2000. május 15. NEMZETEGYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN (A TRIANONI SOKK OLDÓDÁSA) 79
Trianon békés revíziója, 2004–2010 • „A mi Trianonunk” • Polgártársak az unióban • Felkészülni
2000. május 24. AZ MTA SZERVEZETE KULTÚRNEMZETI ALAPOKON 83
A HATÁROKON TÚLI AKADÉMIAI SZERVEZETEK ÉS KUTATÁSTÁMOGATÁS KIÉPÍTÉSÉRŐL • Nyitás: Domus-program, 1996 • Szülőföld-program, 2000 • II. A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSÉNEK SEGÍTÉSE• Kisebbségkutató Műhely, 1998–2000 • Hazai kisebbségi önkormányzatokkal
2000. május
A reformkészség biztosítása • Állandó bizottság • Javaslatok témakörökre
2000. június 3. ÚJ TRANSZSZILVANIZMUS, MULTIKULTURÁLIS EGYETEM 93
Közös érdekek felmérése, tudatosítása • Európa és az Európai Unió • Közös témajavaslatok • Regionalizmus az új Európában. Új transzszilvanizmus • Multikulturális egyetem
2000. június 9. AZ AKADÉMIA SZÜLŐFÖLD-PROGRAMJÁRÓL 99
2000. június
2000. július 6. EURÓPAI CÉLKITŰZÉSEK – MAGYAR TUDOMÁNYPOLITIKA (TÍZÉVES A BUDAPESTI EURÓPA INTÉZET) 105
2000. július 18. NEM ÉRDEKEL, KI MONDJA, MIÉRT MONDJA, CSAK AZ ÉRDEKEL, MIT MOND, MIT TESZ (CUI PRODEST?) 109
Szakértelem vagy pártérdem • Tőke a gazdaságban, szocialitás a politikában • Meggyőződés vagy taktika?
2000. július 21. SZOCIALITÁS A RENDSZERVÁLTÁSBAN (SZOCIALITÁSRÓL, SZOCIÁLIS IDENTITÁSRÓL, A SZOCIÁLIS POLITIKÁRÓL, AZ ÁLLAM SZOCIÁLIS FUNKCIÓJÁRÓL) 112
Politikai rendszer, nemzet, szocialitás • Új szociális konfliktusok • A marxizmus és a szovjet rendszer öröksége • Civil szociális érdekképviselet • A jövőorientált gondolkodás szükségessége
2000. augusztus 10. ŰRKUTATÁS, KÖZGONDOLKODÁS, TÖRTÉNETTUDOMÁNY 118
1961: fordulat az emberiség történelmében • Közgondolkodás-forradalom • Az űr feltárulkozása és a vallás • Űrkutatás és hatalmi politika • Csillagháború, a Szovjetunió összeomlása • Idő és tér új fogalma
2000. augusztus 16. KULTÚRNEMZET AZ EZREDFORDULÓ EURÓPÁJÁBAN (A NEMZETET A KULTÚRA TARTJA ÖSSZE) 126
Visszatekintés, előretekintés • A politikus: felvilágosító • A nyelvi kultúra szociális hatása • A kultúrnemzet jövője • Az állampolgári és a nemzeti identitás szétválása • Nemzeti önértékelés, önkritika
2000. szeptember 5–10. AZ EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK TANULMÁNYOZÁSA (KÍNAI NAPLÓJEGYZETEK) 134
A liberális kapitalizmus hiányosságai • A magyar külpolitika az integráció korában • A szellemi élet szemhatárának szűkülése a rendszerváltás során • Keletiek és az információs társadalom • Az Európán kívüli kultúrák kutatása • A volt sztyeppei népek tanulmányozása
2000. szeptember
Modernizáció a történeti ábrázolásban és forrástanban • Szóbeli előadás, a rádió • Írásos műfajok • Korosztályélmény: a kép, a film • A História: új műfaj • A történelem tárgyi, képi, szóbeli emlékei • A magyarok krónikája
2000. szeptember 12. AZ ÚJ KELET-EURÓPA-SZEMLÉLET A TÖRTÉNETÍRÁSBAN (UTÁNPÓTLÁS A TÖRTÉNETÍRÁSBAN) 151
Történészek a rendszerváltásban • Fordulat a kelet-európai történetszemléletben • Új generáció, regionális szemlélet, 1970-es évek • Budapesti Európa Intézet • A mi utánpótlásunk?
2000. október 3–4. HORVÁT–MAGYAR KAPCSOLATOK AZ ÉRTELMISÉGPOLITIKÁBAN (A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN) 157
2000. október 23–december. MŰHELY VAGY ALKOTÓHÁZ? (KUTATÓINTÉZETEINK TÍPUSAI) 161
INTÉZETHÁLÓZAT ÉS AKADÉMIA, 1988–2000 • Az Akadémia helykeresése, 1988– 90 • Műhely • A konszolidáció • A kutatóintézetek típusai • II. A FÜGGETLEN KUTATÓHÁLÓZAT BELSŐ GONDJAI• Az új, többcsatornás finanszírozási rendszer kihatása • Ki a feladatállító? • Az osztályok, a kuratóriumok és az intézetek • Kontroll, önkontroll: a tudományos tanács • Az igazgató • Intézet és központi adminisztráció • Intézet és társadalom
2000. október 31. AKADÉMIÁNK AUTONÓMIÁJÁNAK ÉS MÉLTÓSÁGÁNAK KÜLSŐSÉGEI 174
Autonómia a piacgazdaságban • Belső rend • Méltóság • Szembenézés a múlttal
2000. október
Történelemérzékeny társadalom • A társadalmi konfliktusok mérséklése • Európa emancipálódása • Az Európán kívüli világ • Az Európai Unióról • A konzervatív ne legyen régimódiság!
2000. november 1. MÉLTÓSÁG ÉS ÖNBECSÜLÉS („MERITOKRÁCIA” ÉS „DIGNITÁS”) 186
175 ÉV • Megtartó erők tegnap és ma • Kiadványok • Folyamatosság • Tudománytörténeti adattár • II. AZ ÁLLAMALAPÍTÁS MILLENNIUMA • Az ünnepi közgyűlésről • A hazai tudomány első számú fóruma • III. BESZÁMOLÁS (2000. MÁJUS–NOVEMBER) • Közéleti erőtérben • Fiatal generáció a politikában • Költségvetés, 2001–2002 • Az autonómia belső reformja • Az intézetkonszolidáció folytatása • Szervezet
2000. november 2. TÉVEDÉS – BŰN – GYÁSZ – MEGBÁNÁS (RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA A HOLOKAUSZTRÓL) 198
Együtt zsidók, keresztények, ateisták • A zsidóság nemzeti történelmünkben • A zsidóság talpra állásának szakaszai
2000. november
A rendszerváltás nem csak őrségváltás • A szovjet megszállás alatt • A gazdasági rendszerváltás sikerei és a szociális feszültségek • Globalizáció, uniformizálás, lokalitás
2000. november 8. „BARÁTSÁGOS BÖLCSESSÉGEK” (SZÜLŐFÖLDRŐL, TUDOMÁNYRÓL, VILÁGJELENSÉGEKRŐL) 212
2000. november
A jövőről, ne csak a múltról! • A magyar történelem újragondolása • A múlt egészét ismerni, vállalni • Versenyképes eszmevilág
2000. december 1. GENERÁCIÓK ÉS KUTATÁSSZERVEZET (AZ ÉLETPÁLYA TERVEZHETŐSÉGE) 226
Az életpálya • A tervezhetőség • Mérhetőség, minősítés
2000. december 4. ANYANYELV A VÁLTOZÓ VILÁGBAN (MÉRLEGEN AZ AKADÉMIAI PROGRAM) 229
Cselekvő magatartás • Hol tartunk? • I. A NYELV KORSZERŰSÍTÉSE A TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ALAPJA • A nyelvművelés szociális programja • Anyanyelvi tudományosság • II. A NYELVKUTATÁS ÉS -MŰVELÉS KIEMELT ÁLLAMI FELADAT • III. A MAGYAR ANYANYELV VILÁGKÖRNYEZETE • Globális és regionális lingua franca • „Kötelező többnyelvűség” • IV. A NYELVMŰVELÉS ÉLETTERE • Oktatás: nyelvtan, szaktárgyak • Beszédkultúra • „Bunkósodás” és nyelvkultúra • A média lefelé húz • V. A NYELVTUDOMÁNY FELADATVÁLLALÁSAI • A nyelvtudomány része: anyanyelvkutatás
2000. december 8. REGIONÁLIS TÖRTÉNETSZEMLÉLET KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN (MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁBAN) 243
ÁLLAMALAPÍTÁSOK EGY IDŐBEN • Állandósult szállásterületek • Egyház- és államszervezet • II. A NYUGATI ÉS KELETI KULTÚRÁK ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJA • Lovasnomádok és betelepültek • Eurázsiai lovasnomádok • Nyugat-európai földműves népek • III. A MAGYAROK • A magyar honfoglalás • A magyarok állama • Az összehasonlítás szükségessége • IV. REGIONÁLIS AZONOSSÁGOK • Nagyhatalmak terjeszkedése • Új hit, új közösségszervezet • Új társadalomszervezet • Az európai kultúrkör kialakulása • Kereszténység, pogányság: keverékkultúra • Teljes értékű kultúrák • Másként szerveződött régió • Szinkron a történelemben, aszinkron a történetírásban • V. AZ ÚJ, REGIONÁLIS TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉRT • A történetírás nemzetállami céljai • Fordulat a nyugati történetírásban, 1963 • A nemzetállam Közép-Kelet-Európában • Rendszerváltás a szovjet zónában • VI. A REGIONÁLIS SZEMLÉLET ALAPJAI • A rendszerváltás nemzedéke • Az „új történetírás” gyökerei • Új historiográfiai központok a térségben • A marxista Kelet-Európa-kutatás • A Monarchia-kutatás megújítása • VII. A JÖVŐRŐL
2001. január 19–20. AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRŐL (NIZZA UTÁN) 266
FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNELMÉBEN? • A megélt történelem... • Európai stratégia • Az előadók • Záróra • II. AZ UNIÓ 2004 UTÁN • Három út • III. A NAGY EURÓPAI UNIÓ • A keleti kiterjesztés • A kiterjesztés „haszna” és „költsége” • Belső reform, vagy keleti kiterjesztés? • Keresztény kultúrájú Európai Unió? • A kimaradottak • Magyarország és a kiterjesztés • IV. AZ UNIÓ ÉS A NEMZETÁLLAMOK • Nemzeti identitás, európai identitás • A kis nemzetek jövője? • Az új területigazgatási rendszer • V. A JÖVENDŐ UNIÓ IGAZGATÁSI RENDSZERE • Európai Parlament és kérdőjeleim • Az Európai Unió Tanácsa • Európai Bizottság • VI. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS GLOBALIZÁCIÓ • Az USA és Európa • Az unió külpolitikája • „Clash” vagy „cooperation”
2001. január
Adminisztratív vagy erkölcsi megfélemlítés •Bárdossyról tegnap és ma
2001. február
2001. február 27. FIZIKATÖRTÉNELEM – KULTÚRTÖRTÉNELEM (SZÉLJEGYZETEK MARX GYÖRGY KÖNYVÉHEZ) 290
Reformok lassú ütemben • Az okosan megélt élet értéke • Miért jobb külföldön? • Természet- és társadalomkutatói világlátás egysége
2001. március 9. REFORM, FORRADALOM, KIEGYEZÉS (A HŐSIESSÉGRŐL ÉS A RENDSZERVÁLTÁSOKRÓL) 295
A reform szükségességének felismerése • A rendszerváltást segítő és a visszahúzó politika • Kik a hősök? • A regionalizmus ezeréves kényszer • Modernizációk az újkorban • Nemzeti panteon
2001. március 30. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NYELVEK (LINGUA FRANCÁK, REGIONÁLIS LINGUA FRANCÁK, ANYANYELVEK ÉS A NÉMET NYELV) 303
Első tézis: miért nincs humánstratégiája az Európai Uniónak? • Második tézis: mi az EU célja? • Harmadik tézis: a nyelvismeret ma már szociális kérdés • Negyedik tézis: a kulturális diverzitásról • Ötödik tézis: Európa emancipálódásáról • Hatodik tézis: a német kultúra és a német nyelv emancipálódásáról • Hetedik tézis: a német nyelv és kultúra közép-kelet-európai és magyarországi szerepéről
2001. április
(POLITIKA ÉS TUDOMÁNY A KÁDÁR-RENDSZERBEN) 315
Tudománypolitikai döntés • A biológia fontosságának felismerése • A természettudományok haszna • Tehetségek együttese
2001. április 6. MAGYAROK, MAGYARORSZÁG A LÁTHATÓSÁG VILÁGPIACÁN (VILÁGVERSENY AZ ISMERTSÉGÉRT) 321
A látható világ kitágul • Fakuló ismertségünkről • A világpiacnak nincs alternatívája • Magyarország megismertetésének programja
2001. április 10. MAGYARORSZÁGI KUTATÓHELYEK KATASZTERE (AKADÉMIA ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA) 327
2001. április
2001. április 22. SZÁMVETÉS ELŐTT (LEVÉL A TAGTÁRSAKHOZ) 333
Akadémiai reformok • Első megfontolás: a közgyűlés időpontja • Második megfontolás: a közgyűlés, illetve az osztályok összetételének változása • Harmadik megfontolás: a választások lebonyolításának technikája
2001. április 26. VISSZA EURÓPÁBA (TÉNYEK, EMLÉKEK, 1989) 340
1989: MÉG SZOVJET MEGSZÁLLÁS • Szovjet megszállás – nyitottság • II. 1990: A NYITÁS IDEJE • Európaiak között • Felzárkózás és versenyképesség • Rendszerváltás a fejekben • A világgal mérjünk • Könyvsorozat • III. 1990–2000: EURÓPA TÖRTÉNELMÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA • Az unió kapujában • Etnikai-társadalmi konfliktusok • Trianon újragondolása • Készülés a 21. századra • Európa emancipálódása • Európai identitás – európai történelem • IV. EURÓPA-TÖRTÉNETEK
2001. május 5. MEGÚJULÁSRA KÉPES AUTONÓMIA (KÖZGYŰLÉSI ELŐADÁS VÁZLATA) 351
A MILLENNIUM MÉRLEGE (KÖZGONDOLKODÁS, AKADÉMIA) • Alapelveink és eredményeink • Tudománytalan és tudományellenes nézetekről • Tudományon kívüli tényezők és az MTA • Stratégiai szerepvállalás • II. KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓNK • Tudománytámogató politika • Végrehajtó hatalom és autonómia • III. TUDOMÁNYOS MŰHELY • Az intézetkonszolidáció tovább halad • Szintetizáló, monografikus eredmények • Fiatal kutatók • Publikációk • IV. A KUTATÁSSZERVEZET FEJLŐDÉSE, HIÁNYOSSÁGAI • Tagválasztás • A köztestület kiterjesztése a határokon túlra • Közgyűléseink jellegéről. A munkaközgyűlés • Akadémiai és politikai választások
2001. május
Itália kultúráinak befolyása • Az ember 21. százada • Új életeszmények
2001. május 15. EMLÉKEINK ÉS A TÖRTÉNELMI VALÓSÁG (A RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNELMÉNEK FELTÁRÁSÁRÓL) 366
2001. május 22. TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET (A SZÁJJAL ÉS LÁBBAL FESTŐ MŰVÉSZEK VILÁGKIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÁSA) 368
Az alkotás közös öröméről • A civil szervezetek és a kultúrpolitika feladatairól • Szellemi élvezetek
2001. május
A magyar állam feladata • Világörökség, magyar örökség • Turisztikai célok • Hírünk a világban • Mi legyen a program? • A program szellemi gazdája
2001. június 12. AZ AKADÉMIAI NEMZETI STRATÉGIAI KUTATÁSOK HOZADÉKA (MÉRLEGEN) 378
1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója • Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom • 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom számára • 2001: a stratégiai programok helye az új tudománypolitikai környezetben • Folytatás
2001. június 14. HUNGARIKUMOK AZ ÉLELEMTERMELÉSBEN, A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSBAN (AZ AGRÁRSTRATÉGIA FOLYTATÓDIK) 390
A hungarikum fogalmáról • A hungarikum: piackutatás • A hungarikum: termékkutatás • A hungarikum-program biodiverzitás-program is • A hungarikum-program a gazdaságpolitikai környezet átalakításának programja is • Környezetgondos és piacorientált polgár nevelése
2001. június 18. MIGRÁCIÓ A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN 400
MIGRÁCIÓ, INTEGRÁCIÓ ÉS AZ UNIÓ JÖVŐJE • Személyek, anyagi javak és kultúra kölcsönhatása • Modernizáció és a „nagy piac” előnye • A polgárok Európája • II. AZ UNIÓ KELETI KITERJESZTÉSE ÉS A MIGRÁCIÓ • Történelmi tanulságok • Kelet–nyugati irány • A „Kelet” lakosságmegtartó tényezői ma • Nyugat–keleti irány • III. A KÖZÖS STRATÉGIA LEHETŐSÉGEI
2001. június 26. AZ ÖKOLÓGIA AKADÉMIAI EMANCIPÁCIÓJA (ÖKOLÓGUSOK SEREGSZEMLÉJE) 408
Ökológiai kutatások felkarolása, 1996 • Az ökológia helyéről Akadémiánkon, 1997–2000
2001. július 2. KÜLVÁROSBÓL A KATEDRÁRA (BÚCSÚ VÖLGYES IVÁNTÓL) 412
A külvárosból a középosztályba • Amerikai magyarság • A rendszerváltó Magyarországon • Informatika, ösztöndíjrendszer, Akadémiai Kiadó
2001. július
A „kis nemzetek” fogalmáról • Ipari-technikai forradalom és globalizáció • A nemzeti identitás jövője • Befolyásoló tényezők
2001. augusztus 1. RENDSZERVÁLTÁSOK ÉS DINASZTIÁK (KIRÁLYOK VISSZAFOGADÁSA) 423
Királyok, trónörökösök visszatérése • Magyarország és a Habsburgok • Koronás fők rokonsága • Rokonsági érdek – kontra államérdek • Az erőszak áldozatai • A nemzeti egység képviselői • A rendszerváltás része
2001. augusztus 3. AMÍG A SZELLEM ÉL… (HANÁK PÉTER, 1921–1997) 430
Kutatói és társadalmi elkötelezettség • Individuum és a „Csapat” • Világpolgárság és magyarság
2001. augusztus 15. NEMZETI TÖRTÉNELEM KRONOLÓGIÁBAN ELBESZÉLVE (AZ ÚJ MAGYAR TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIA SZAKMAI PROGRAMVÁZLATA) 435
A KRONOLÓGIA TÁRGYA • A teljesség igénye • Magyarok és együtt élő népek • Természeti és épített környezet (szállásterület) • Időhatárok • Földrajzi határok • II. A KRONOLÓGIA TEMATIKÁJA • Intézmények, gazdaság, művelődés, természet • A működőképesség, a mindennapiság • Részdiszciplínák eredményeinek szintézise • III. A KRONOLÓGIA MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI • „Esemény-” és „folyamattények” • „Helyileg” vagy „országosan” érvényes? • Mikrotörténelmi irodalom • IV. A SZÓCIKKEK TARTALMA • V. KIEGÉSZÍTŐ ADATSOROK • VI. OKADATOLT TÖRTÉNELEMÁBRÁZOLÁS: KÖNYVBEN, INTERNETEN
2001. augusztus 29. TEOLÓGIA, EGYHÁZI TUDOMÁNYOSSÁG ÉS AKADÉMIA (A TEOLÓGIA EMANCIPÁLÁSÁRÓL ÉS A KÖZTESTÜLET KITERJESZTÉSÉRŐL AZ EGYHÁZI SZEMÉLYEKRE) 445
Alapelvünk: különböző nézetek együttélése • 1996: Teológiai Akadémia? • Vallástudományi Bizottság, Teológiai Osztály? • A teológia mint diszciplína • Köztestületi tagság és tudományos bizottság • Közös érdek: vallásos világnézet magas színvonalon • A szakrális gondolkodás egyenjogúsága • Cél: az egyházi tudományosság erősítése • 1989–2001
2001. szeptember
Hiányoznak az emberi vonások • A főhivatású kutató • Tudománytörténeti adatbázis • Viták a szerkesztőbizottságban
2001. szeptember 27. JANCSÓ MIKLÓSRÓL (KORMÁNYOK JÖNNEK-MENNEK, A NÉP MARAD) 461
Az önelvűség nem öncélúság • Politika és értelmiség • A tehetség tisztelete
2001. október
Hányatott sorsú generáció • Egyetemi tanár, kutató • Miniszterség, közélet • A rab • A közkeletű Hóman-kép
2001. november 5. SZEPTEMBER 11. ÉS A TUDOMÁNY (A DIAGNÓZIST KI KELL MONDANI) 473
A MAI VÁLSÁG • Magánbirodalmak az informatika korában • Földgolyóméretű kulturális és szociális feszültségek • A kultúrák keveredéséről, a kölcsönhatásokról • A támadó ember megismerése • II. ÖNKRITIKUS KÉRDÉSEK • Embermércénk egyetemes voltáról • Gazdasági érdekekről • Egyközpontú világrend? • A kulturális szintkülönbségről • Istenhitekről • A civilizációk egymást megismeréséről • Szerkezetváltás a társadalomismeretben • A terrorizmus szociális gyökerei • III. KÉPTELENSÉG A VÁLASZADÁSRA • A tudásalapú társadalom • Nem csak diagnosztizálni, de gyógyítani is!
2001. november 5. KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, RENDSZERESSÉG, FOLYAMATOSSÁG, KORREKCIÓKÉPESSÉG (KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ) 490
ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS KORREKCIÓKÉPES SZERVEZET • Az „új szintézis” akadályai • A szervezeti rendszeresség a szintézist segíti • Olvasnak-e az akadémikusok? • És hogyan olvassunk? • Az autonómia korrekcióképessége, strukturális reformok? • A három tudományterület • Tudomány és társadalom • Az új vezetés választása • II. MINDENKI AKADÉMIÁJA. A KÖZTESTÜLET SZERVEZETÉNEK TOVÁBBÉPÍTÉSE • Köztestület a határokon túl. A trianoni sokk feloldása • Egyházi intézmények tagjai • Fiatalok: korosztály-folyamatosság • III. A NEMZET TANÁCSADÓJA • Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja • Az államalapítás millenniuma • A 175 éves MTA • Etikai kérdések • IV. A TUDOMÁNYOS MŰHELY • Az intézethálózat stabilitása • Tulajdonosi kötelesség, feladatállítói számonkérés • V. A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER REFORMJA • Az állam újraelosztó szerepe • A finanszírozás szerkezetváltása • Bérreform • Köztisztviselő és közalkalmazott • Projekt- és alapfinanszírozás • Az új rendszer bürokráciája • A kincstári optimizmus veszélye, korrekciós tervek
2001. november 8–14. TUDOMÁNYOS KÖNYVKIADÁSUNK HELYZETE, LEHETŐSÉGEI (RENDSZERVÁLTÁS VAGY RENDSZERNÉLKÜLISÉG) 527
Rendszerváltás, privatizáció •Műhely: könyvmegmunkálás, szerkesztés • Vitatható közterhek • Posztmodern igénytelenség• Terjesztés • Kritika: átláthatatlan rendszer, szabályozatlan piac • Akadémiánk és lehetőségeink
2001. december
A kisebbségek uniós szintű támogatásáról • A kollektív jogokról • A nagy és kis nemzeti kultúrák egyenértékűségéről • A kisebbségi kérdés nem belügy • A kisebbségi értelmiségről
2001. december
ALAPELVEK • II. INDOKOK • Identitáspluralizmus • A pártélet korlátai • Polgárhoz közeli politika • Az európai liberális elv továbbfejlesztése • Listák helyett egyéniségek
2001. december
A rendszerváltó programokról • A jövőorientált gondolkodás gátjai • Egyetlen mérce: a szakértelem, a tehetség a jelenben • A szakértelem győzelme a politika felett
2001. december 13. ORSZÁGGYŰLÉSÜNK ÉS TUDOMÁNYUNK (NEMZETI KONSZENZUS) 547
BESZÁMOLÓ, 1996, 1999, 2001 • Kormányok változnak, a tudomány marad • A tudomány közüggyé vált • II. A MAGYARORSZÁGI SZÜRKEÁLLOMÁNY EXPORTKÉPESSÉGÉRŐL • Magyar kutatók az EU pályázatain
2001. december 12. „RENDSZERVÁLTÁS”, „ÁTALAKULÁS” MAGYARORSZÁGON (MUNKAHIPOTÉZIS) 553
A kutató új félelmei •A rendszerváltás fogalmáról, időhatáráról • Ember és ember, természet és ember viszonya
2001. december 27. VÍZÜGY, KUTATÁS, DUNA-, TISZA-PROGRAM (ÚJ SZEMLÉLETŰ VÍZGAZDÁLKODÁS) 557
Alapkutatás, szolgáltatás, felügyelet, 1997 • A Duna • A Tisza • Új szemléletű vízgazdálkodás • Ellen-Vásárhelyi-terv
2002. január 17. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS A KÖRNYEZETTUDOMÁNY (VILÁGSZEMLÉLET-VÁLTOZÁS, ÖKOLÓGIA, VALLÁS, TUDOMÁNY) 565
VILÁGFELFOGÁS ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNY • A zsidó-keresztény elvek felülvizsgálata • Ökológia és környezettudomány, a „fenntartható fejlődés” fogalmáról • II. AZ ÖKOLÓGIA ÉS A KÖRNYEZETTUDOMÁNY HELYE A TUDOMÁNYSZERVEZETBEN • III. KÖRNYEZETTUDOMÁNY: TERMÉSZET- VAGY TÁRSADALOMTUDOMÁNY? • A „környezetgondos polgár” • IV. VALLÁS ÉS TUDOMÁNY
2002. február
A KÖNYV TÁRSADALMI FUNKCIÓI • Közérdek és áru • Első funkció: az ismeretek terjesztése • Második funkció: a nyelv és az érdeklődés karbantartása • Harmadik funkció: a könyv palackposta • Olvasáskultúra és könyvkiadás • II. A KÖNYVKIADÁS ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSA • Közvetett finanszírozás: az olvasó, a könyvtár támogatása • A kiadás közvetlen finanszírozása • III. A LEHETSÉGES KÖNYVKIADÁSI STRATÉGIA, 2002
2002. február 10. MAGYARORSZÁG A SZOVJET ZÓNÁBAN ÉS A RENDSZERVÁLTÁSBAN, 1945–1994 (FORRÁSOK, ADATTÁRAK MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI TÖRTÉNETÉHEZ) 585
MAGYARORSZÁG, A MAGYARSÁG SORSKÉRDÉSEI 1945–1990 • Háborús vereség • A szovjet megszállás 1990-ig • A kisállamiság 1918-tól máig • II. RENDSZERES ÉS RENDSZERSZINTŰ MÚLTFELTÁRÁS • A történetírás öröksége • Hajtóerőnk: lehetőség, szükség, szakmai kíváncsiság • Nemzetközi összefüggésekbe illesztve • Szintetizáló tárgyalás • Új műhely, új kutatói állomány • III. AZ ÚJ SOROZATOK TERVE • A) Forráskiadványok • B) Adattárak •Viták, eszmecserék
2002. március 5. POLITIKAI PÁRT ÉS ETNIKUM (MAGYAR PÁRTOK KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁSA) 596
Állampolgári és nemzeti önazonosság • A magyarság: konfliktusok forrása? • Új politikai gyakorlat • Új tematika a pártpolitikában • A magyar–magyar politika tágítása • Támogatni, de nem belebeszélni
2002. március 10. KÖZÉLET ÉS POLITIKA (SZÉCHENYI ÉS MŰVÉNEK ÉRTELMEZÉSE, 2002) 601
A nemzetmegtartás programja • Pártpolitika és civil politika
2002. március 16. KITELEPÍTÉSEK, KOLLEKTÍV FELELŐSSÉG (A BENEŠ-DEKRÉTUM KAPCSÁN) 605
2002. március 25. MAGYAR FALUKUTATÁS AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEMBEN (A NÉPI ÍRÓK MOZGALMÁNAK ÚJRAÉRTÉKELÉSE) 608
Európa kulturális egységesülése • Az első ipari-technikai forradalom benyomulása és következményei • A térség archaikus falusi életformája • A modern középosztály érdeklődése • A falukutatás megindulása
2002. április
ÉRZELMEINK REHABILITÁLÁSA • A honszeretet: tömeglelki jelenség • A honszeretet: örömérzésünk kifejezése • A honszeretet: aktivitásra sarkalló érzelem • A honszeretet változó tartalma • II. KÖTELESSÉGEINK VÁLLALÁSA • Természetre nyitott gondolkodás szükséges • Világ- és honpolgár • Megteremteni a természet- és az emberismeret harmóniáját • Kötelességünk: a helyi természeti és emberi kultúra karbantartása
2002. április 15. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KIHÍVÁSAI (KÉPZÉS, GAZDASÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZLEKEDÉS) 623
Első tézis: korunk kihívásai a közép-kelet-európai térségben • Második tézis: az Európai Unió kiterjesztése és a térség regionális sajátosságai • Harmadik tézis: a kelet-közép-európai régió népeinek „közös ügyei” • Negyedik tézis: néhány regionális „közös ügyről” • Következtetések a térség európai kompatibilitásának megteremtéséről
2002. április 15. ÚJ ÉLETCÉLOK, GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGTUDOMÁNY (MEGJEGYZÉSEK CSIKÓS-NAGY BÉLA KRITIKAI KÖZGAZDASÁGTANÁHOZ) 632
Az anyagi javak bűvöletében • Stratégiai gondolkodás, 1996 • A neoliberális közgazdaságtan bírálata • Szeptember 11. tanulságai: „új harmónia”
2002. május 6. HELYÜNK A NAP ALATT (HAT ÉV. KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ) 641
ÖNKÉNT VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG: BESZÁMOLÁS • A megelőzés fontossága • Költségvetés • Minőségbiztosító szerep, Bolyai-ösztöndíj • Megkezdett és befejezett programok • B) HAT ÉV • Az elnök és a csapat(ok) • Helyzetfelmérés, 1996 • Következtetések a jövő Akadémiájáról • Tudománypolitikai reform: eredmények, kudarcok • A magyarországi tudományszervezet unióképes, 1998 • Akadémia kultúrnemzeti alapon • C) AZ AKADÉMIA ÖNMEGHATÁROZÁSA: HÁRMAS FUNKCIÓ • Tudományos műhely és működőképessége • Kutatók érdekképviselete • A nemzet tanácsadója • Folytonos megújulás • D) KUTATÓKÉNT AZ ELNÖKI SZÉKBEN
BIBLIOGRÁFIA (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 2000. május–2002. május) 677
TÁRGYMUTATÓ (Beszédek, cikkek, jegyzetek 1996–2002) (Készítette: Kovács Éva) 690