Német nyelvű egyetem Magyarországon

• A jövő Európájában kerestük és keressük a nyelvek és kultúrák ismeretére képző oktatási-felsőoktatási intézmények helyét és funkcióját. Vajon miért tartsanak fenn egy, az anyanyelvi térségen kívüli államban egy német nyelvű egyetemet? 1989-ben, az első terveknél abból indultunk ki, hogy a szomszédos német anyanyelvi terület gazdasági vonzáskörzete olyan erős Közép- és Kelet-Európában, hogy lesznek a térségből jelentkezők. Jelentkezők, aki nyelvet, kultúrát és gazdaságot akarnak tanulni németül. A német nyelvi piac egy százmilliós piac, tehát joggal feltételeztük, hogy a keleti szomszédságban élő, másik közel 100 milliós népesség igényel egy regionális, gazdaság és kultúra irányultságú német oktatási nyelvű felsőoktatási intézményt. Van-e arra adatsor, hogy az itt végzett diákok hol tudnak elhelyezkedni?
• Mire készít fel a budapesti német nyelvű egyetem? Miért jobb ide jönni tanulni, mint Bécsbe, vagy Berlinbe? Vagy esetleg az ELTE germanisztikai intézetébe? Az Andrássy Egyetemnek jelenleg alig több mint 100 hallgatója van. Ez szinte csődnek is tekinthető. Amely csődöt csak az államok közötti együttműködés fontossága miatt nem ismer be senki.
• A jövő Európai Uniója szeretne a régiók Európája lenni. Nem az államoké. Vajon az Andrássy Egyetem kihasználja azt a politikai hátszelet, amelyet a bajor, a baden-württembergi, valamint az osztrák állam – no és Magyarország – biztosítana számára egy aktív kelet-közép-európai, akár Balkán-ismeretek kialakításához? Hiszen ezen államoknak eminens érdekük, hogy az EU dél-kelet-európai kiterjesztését kamatoztassák polgáraik számára (kereskedelem, befektetés, turizmus stb.) A Budapesti Európa Intézet, mint német nyelvű intézmény, például aktív Balkán-projektet szervez, minden állami támogatás nélkül. Lehetséges volna, hogy az Andrássy Egyetem belépjen a projekt támogatói közé?
• Hiányzik a térségben az „Európa-ismeret” oktatása valamelyik világnyelven. Tervezi-e az Andrássy Egyetem, hogy német nyelven tartson Európa kurzusokat? Ismét a mi intézetünk példáját említve, a Budapesti Európa Intézet az ELTE-vel összefogva most akkreditáltat MA szintű Európa-tanulmányokat angol, német és magyar nyelven. (Ugyancsak állami támogatás nélkül.) Szívesen vennénk az Andrássy Egyetemmel való együttműködést is, ha van ott „hadra fogható” tanárgarnitúra.
• A következő évtizedek Európai Uniójában a diákok feltehetően szabadon fognak vándorolni. Ezzel kapcsolatban kérdésem: összehangolja képzési tervét az Andrássy Egyetem a közgazdasági egyetemmel (Corvinus Egyetem), az ELTE-vel? Nincs kötelezettsége ezen összehangolásra? Hiszen az épületen kívül meghatározott – igaz, igen csekély – költséggel is támogatja az egyetemet a magyar állam?
• Mi a német és osztrák állam kötelezettségvállalása az egyetem fenntartásában? Vajon megfelelő államközi finanszírozási mód az, ha az illető állam – a bajor, baden-württembergi, osztrák, svájci – otthonról fizetett és otthoni állásban lévő tanárokat küld az egyetemre. De nem vesz részt az itteni költségek és így a kutatási költségek fedezésében? Hiszen az európai egyetem nemcsak egyszerűen oktatási, hanem egyben kutatóintézet is.
• A kelet-közép-európai térségben még mindig jelentős számú német kisebbség él. Van-e a német nyelvű egyetemnek programja arra, hogy a térség német kisebbségének intézményeivel a kapcsolatot tartsa? Ezt eddig nem lehetett látni a nyilvánosság előtt.”