Előadás a VEAB-ban
2008. április 2.
Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság és a veszprémi Buhimvölgyi Szalon civil szervezet közös rendezvényén Glatz Ferenc A magyar tudomány és korunk kihívásai címmel tartott előadást, majd válaszolt a kérdésekre.„A szintetizáló szemlélet kapja vissza becsületét az egyes szaktudományokon belül. A kutatók pedig, civil emberekként is, bátran vállalkozzanak a kihívások keresésére és megválaszolására. Csak ez esetben képes korunk tudományossága Földünk és ugyanakkor a lokális természeti környezet, valamint emberi társadalom jövőjéről érvényeset elmondani” – hangsúlyozta Glatz. Majd tudománytörténetileg méltatta az elmúlt fél évszázadban nagy karriert befutott „újpoztivizmus”-t. „Ez a részkutatásokra összpontosító, kutatói értékrend – amely megmutatkozott a tudományos minősítésekben, egyes kutatási ágazatok, témák finanszírozásában is – azért alakult annak idején ki, mert a század közepétől a tudomány iránt mind nagyobb volt az igény. Mind a tervezésben, mind a precíziós ipari és élelemtermelésben, mind a közösségszervezésben, adminisztrációban egyaránt. Ez az elmúlt korszak tette a tudományt végérvényesen nélkülözhetetlenné a társadalom számára. De most a szintetizáló szempontnak és szintetizáló képességnek kell visszanyernie a becsületét. Különben a tudomány nem tud választ adni korunk planetáris, sőt univerzális kihívásaira” – vélekedett az előadó.