• Eseménynaptár
• História
• MTA-elnök
• Publikációk
• Díjak
• Kapcsolat

Irodalomjegyzék

Kötelező és választható irodalomjegyzék
a „Bevezetés a magyar történetírás történetébe” (historiográfia) tárgyhoz

MINDEN VIZSGÁZÓ SZÁMÁRA KÖTELEZŐ IRODALOM
• Gunst Péter: A magyar történetírás története. (Történelmi Kézikönyvtár) Csokonai Kiadó, Debrecen 2000.

VÁLASZTHATÓ

GLATZ FERENC

ZSOLDOS ATTILA

Általános bevezetésképpen:

• Gunst Péter: A magyar történetírás története. (Történelmi Kézikönyvtár) Csokonai Kiadó, Debrecen 2000. 197–273. p.

• Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp. 1998. 295–303. p.

Speciálisan a korszakra vonatkozóan:

• Wertner Mór: Újabb nemzetségi kutatások VIII. A Kán-nemzetség erdélyi vagy vajdai ága. Turul 26. (1908) 122–129. p.

• Váczy Péter: A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. (Historia Incognita) Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő 2004. 5–54. p.

• Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Szikra, Bp. 1949.2   107–131. p.

TRINGLI ISTVÁN

Az előadáson elhangzottak alkalmazása az alábbi művek ismertetésekor:

I. Történeti irodalom:

• A magyar nemzet története. Pór Antal, Schönherr Gyula: Az Anjou-ház és örökösei (1301–1439) Bp., 1895. (reprint 1995 vagy CD-ROM 2002)

• Magyar történet. Hóman Bálint A magyar nagyhatalom és A nagybirtok uralma című részek Bp. 1936. (reprint 1990 vagy CD-ROM 2002)

• A magyar nemzet története. Fraknói Vilmos A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440–1526) Bp. 1896. (reprint 1995 vagy CD-ROM 2002)

• Engel Pál Szent István birodalma. A középkori Magyarország története Bp. 2001. 108–307. p.

1. A mű megjelenési adatai, a szerző vagy szerzők rövid életrajza.

2. Ha nagyobb történeti összefoglalóban jelent meg a mű, ismertesse az összefoglaló megjelenési körülményeit, kiadásának célját, az első kötet előszava alapján!

3. Milyen korképet közvetítenek a szerzők a következő korokról: Anjou-, Zsigmond, Mátyás, Jagelló-kor? Miért?

4. Hasonlítsa össze az egyes szerzőknek e korokról (Anjou-, Zsigmond, Mátyás, Jagelló-kor) írt művét, művének beosztását és korképét! Mi a hasonlóságok és a különbségek oka?

II. Forráskiadás – az alábbiakból egy szabadon választott mű rövid ismertetése:

• Mályusz Elemér et alii: Zsigmondkori oklevéltár

• Nagy Imre–Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár

• Anjoukori oklevéltár

• Decreta regni Mungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301–1437 – 1458–1490

• Antonius Fekete Nagy – Victor Kenéz – Ladislaus Solymosi – Geisa Érszegi Monumenta rusticorum in Hungariam rebelilum anno MDXIV

Szempontok: mit közöl, célkitűzés, beosztás, módszer.

FODOR PÁL

• Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. (Magyarország krónikája, 6.) Budapest, Adams Kiadó, 1992, 92–125. p.

• Fodor Pál: „A kincstár számára a hitetlen a leghasznosabb”. Az oszmánok magyarországi valláspolitikájáról. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, Osiris Kiadó, 2003, 88–99. p.

• Szakály Ferenc: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyéből, 5.) Budapest, 1994.

• Szakály Ferenc: Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. Valóság 31/3 (1988) 39–51. p.

• Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Budapest, Maecenas, 1988 (reprint), 86–147. p.

• Takáts Sándor: Török–magyar szokások a végekben. In: Takáts Sándor, Rajzok a török világból. II. köt. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1915, 213–238. (Ugyanez kiadva: Takáts Sándor, Bajvívó magyarok. Képek a török világból. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1979,3 24–39.)

CSORBA LÁSZLÓ

Történeti irodalom

• Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. Genf, 1864.

• Szekfű Gyula: A tizenkilencedik és huszadik század. In: Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1928.

• Révai József: Szabó Ervin és a 48-as magyar forradalom (h. é. n.)

• Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. In: Magyarok Európában. Szerk. Glatz Ferenc. III. Bp., 1990. (a korszakhoz tartozó részek ismerete)

Forrásismeret (az alábbiak közül egy mű részletesebb ismerete)

a „Magyarország újabbkori történetének forrásai” sorozat bármelyik kötete

SOÓS ISTVÁN

• Glatz Ferenc: Újkorkutatás és forráskiadás. In: Uő.: Történetírás – korszakváltásban. Tanulmányok. Bp., 1990. 231–246. p.

• Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése. In: Századok, (1987) 6. sz. 903–922. p.

• Heckenast Gusztáv: A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17–18. században. Bp., 1991. (Előadások a Történettudományi Intézetében, 17.)

• Kalmár János: Gondolatok XVIII. századi történelmünk tanításáról. In: V. Molnár László (szerk.): Új törekvések a történelemtanításban. Bp., 1993. 82–89. p.

• Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. 1711–1867. Bp., 1990. 31–34., 71–81., 150–156. p. (Magyarok Európában III.)

• Várkonyi Ágnes, R.: Thaly Kálmán és történetírása. Bp., 1961. 95-125. (Tudománytörténeti tanulmányok 1.)

• Wellmann Imre: Az udvari ember. In: Magyar művelődéstörténet. IV. k. Szerk.: Domanovszky Sándor. Bp., é. n.

SZÁSZ ZOLTÁN

• Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. 1934.

• Gratz Gusztáv: A dualizmus kora I-II. Bp. 1934.

• Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Bp. 1980.

• Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában, Bp. 1975

KARDOS JÓZSEF

• Kardos József: Deák Ferenc és a kiegyezés a tankönyvekben. Könyv és nevelés 2003/4. szám Országos pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 42–51. p.

• Kardos József: A Szent Korona és a szentkoronaeszme története. IKVA Bp. 1992. A szentkorona-tan és az Eckhart-vita. 79–83. p.

• Tóth Zoltán József: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig. Szent István Társulat. 2007. 24–44. p.