Mezőváros és vidéke

Megjelent a Párbeszéd a vidékért folyóirat 2010/3. száma, mely a Hódmezővásárhelyen–Szarvason április 21–22-én rendezett V. Országos Vidéki Fórum előadásait közli. Itt olvasható Glatz Ferenc Miért a mezőváros? Miért itt? Miért most? c., a konferenciát bevezető tanulmánya.
További szerzők: Lázár János (polgármester, Hódmezővásárhely), Csatári Bálint (igazgató, MTA RKK Alföld Intézet), Gémesi György (elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége), Domokos László (elnök, Békés Megyei Közgyűlés), Babák Mihály (polgármester, Szarvas), Nagy Imre (múzeumigazgató, Hódmezővásárhely), Váradi László (igazgató, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas), Váradi József (főigazgató, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság), Varga Miklós (MNVH elnökség), Müller Tibor (igazgató, Szarvas-Fish Kft.)

Történeti kutatóintézet teljesítménye – európai mércével

Glatz Ferenc igazgató az MTA Történettudományi Intézet szokásos félévi összintézeti értekezletén az intézet elmúlt évekbeli teljesítményét az európai, illetve a világ történetírásában jelentkező újabb módszertani kísérletek, tematikai útkeresések látószögéből értékelte. Mind a hazai történetírásban, mind az intézeti munkákban hangsúlyosabb Európa-történeti beágyazottságot és igényesebb módszertani tájékozottságot tartott kívánatosnak. Ugyanakkor az európai nemzeti történetírások feladatának mondotta az egyes nemzeti történelmek alapvető tényanyagának hozzáférhetővé tételét nemzeti és idegen nyelven. Ezt a célt szolgálja a most útjára indított Történelmi Tár c. digitális adatbázis, amelyet az intézet a História Alapítvánnyal, az MTA Európa-történeti Kutatócsoportjával, valamint az Europa Institut Budapesttel közösen épít. A hazai történetírásban betöltött szerepről: „Folytatni szükséges az intézet indította közép-kelet-európai párbeszédet a térség etnikai-szociális konfliktusairól, amelyben az osztrák, cseh, szlovák, lengyel, román, szerb, horvát történészek mellett rendszeresen vesznek részt az amerikai, francia, német és orosz kollégák. Az intézet rendszeres szakmai vitafórumai – közöttük az évi nagy nemzetközi könfenerciák, sőt a tudományos előadások, a fiatal kutatók fórumai is – a hazai történész eszmecserék központi intézményévé emelkedtek az elmúl nyolc évben.”

A magyar történelem digitális adattára

Glatz Ferenc tervei alapján útjára indult az interneten a Történelmi Tár című adatbázis. „A Történelmi Tár a magyar történelem alapvető adatainak gyűjteménye. A Történelmi Tár kísérlet arra, hogy a digitális közlés és szerkesztés adottságait kihasználjuk – mondja Glatz A vég nélküli adatbázis-építésről, önkorrekcióról a történettudományban c. szerkesztői programjában. „A szerkesztőség folyamatosan bővíti és korrigálja adatbázisát, és e munkába bekapcsolni kívánja az egész »szakmát«, valamint olvasói-használói táborát. Kölcsönös (interaktív) kapcsolatot létesít a kutatók között, valamint kutatók-szerkesztők felhasználók között. (Kiemelten szeretnénk tanárkollegáinkat és diákjainkat együttgondolkodásra bírni.)”

Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban

Világszemlélet-váltás, agrár- és vidékpolitika

Glatz Ferenc szerkesztésében jelent meg Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője c. tanulmánykötet, amely a 2014–2020 közötti közös európai agrárpolitika (KAP) lehetséges alapelveivel, Magyarország érdekeivel foglalkozik. Glatz bevezető (Világszemlélet-váltás, agrár- és vidékpolitika Európában, Magyarországon) és záró (Európai és magyarországi versenyképesség az agráriumban, 2014–2020) tanulmányaiban az új természeti változások, valamint gazdasági világtényezők szerepét vizsgálja az európai élelemtermelés, környezetgazdálkodás jövőjében. Kiemelten tárgyalja a felmelegedés, illetve a lehetséges vízhiány, valamint a hagyományosan jó élelemtermő területekre – így Európába – irányuló planetáris méretű migráció már is látható következményeit. Nemcsak magyar, hanem európai érdek az élelemtermelő és általában a vidéki térségek betelepültségének és fenntartható fejlődésének biztosítása. Javasolja a Közös Agrárpolitika (KAP) programját bővítsék ki Közös Agrár- és Vidékpolitikává (KAV).

A tanyás települések jövője

A Glatz Ferenc szerkesztette Párbeszéd a vidékért könyvsorozatban jelent meg A magyar tanyás vidékek c. tanulmánykötet. Glatz bevezető (Tanyás települések, térségek a magyar és európai vidékpolitikában) és záró (Hogyan tovább? Tanya, víz, Homokhátság) tanulmányaiban áttekinti a magyarországi tanyás településeket életre hívó 16–20. századi társadalmi, gazdasági tényezőket. Áttekinti e „mikrotelepülésforma” jövőjének történelmi feltételeit, és programjavaslatot fogalmaz meg tudomány, politika és civil társadalom együttműködésére. Ez utóbbira azért is van szükség, mert „nincs értelme olyan programokat erőltetni, amelyeket az emberek nem tartanak magukénak”.

Nemzetközi fejlesztési együttműködés – új szempontok mentén

Tovább... »

Történelemformáló vulkánkitörések

Megjelent a História 2010/4. száma, benne Glatz Ferenc A vulkánok szerepe a Föld történelmében c. vezércikkével.

Európai összefüggések – Berend T. Iván előadása

Glatz Ferenc volt annak a rendezvénynek a házigazdája, melyen Berend T. Iván akadémikus, az MTA volt elnöke Két válság között: Európa átalakulása, 1973-2010 címmel tartott előadást. Bevezető szavaiban és az előadást követő vitát lezárva Glatz elismerően beszélt Berend T. Iván töretlen munkabírásáról és felkészültségéről. Példaként állítva őt a felnövekvő történész-generáció számára: európai összefüggésekben vizsgálja és mutassa be a magyar történelmet.

A versailles-i rendszer tegnap és ma

 Glatz Ferenc A versailles-i rendszer tegnap és ma című előadása nyitotta meg a tiranoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából rendezett A versailles-i békerendszer, 1919–1938 című nemzetközi tudományos konferenciát.
Az akadémikus, aki az elsők között írt – először külföldön – a trianoni sokkhatásról, 1976-ban megvédett kandidátusi disszertációjában a trianoni békeszerződés kiváltotta nemzeti traumát elemezte a korabeli történészek – mindenekelőtt Szekfü Gyula – munkásságában. Később is több tanulmányban (1979, 1983, 1988) tárgyalta a Trianon által előidézett nemzeti és társadalmi konfliktusok okait. Akadémiai székfoglalóját (1994) A trianoni Magyarország, 1920–1994 címmel tartotta, rámutatva: a párizsi békék az Osztrák–Magyar Monarchia és a Török Birodalom felbontásában rossz elveket követtek, így a második világháború kitörése (1939), majd a közel-keleti konfliktussorozat (1960-as évek) a párizsi „békecsinálók” munkájának egyenes következményei voltak. Elemezte: miként szenvedtek kudarcot azok a politikai törekvések, amelyek 1938–1992 között a trianoni konfliktust kívánták feloldani. Vallja (História, 1990, 1995, 2000, 2004): a versailles-i rendszer és a trianoni béke revízióját a kortényezők – a területi-igazgatási integráció, a határokon átnyúló természeti folyamatok, a munkaerő-vándorlás, a gazdálkodás és az emberjogi társadalmi törekvések – kényszerítik ki.
A történész eszmecserét az MTA Történettudományi Intézete a Budapesti Európa Intézettel és a História folyóirat szerkesztőségével közösen szervezte.