2013. szeptember 13.

Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke Világnyelvek, anyanyelvek, kultúrpolitika az ipari-technikai forradalmak korában címmel tartott előadást a Gyökerek, utak, jövők – Az anyanyelv megőrzésének kérdései a Kárpát-medencében c. nemzetközi konferencián a Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában. „Nyelvről beszélünk, de a társadalomra, a nyelvet hordozó emberi közösségekre gondolunk” – kezdte előadását Glatz akadémikus, aki ezúttal négy kérdéskört – világnyelvek, az anyanyelvek, a kultúrpolitikai feladatok és a nemzeti kisebbségek jövője – tárgyalt.
A kétnapos tanácskozáson (szeptember 13–14.) hazai és határon túli szakemberek – nyelvészek, történészek, földrajz-, néprajz- és társadalomtudósok – a Kárpát-medence nyelvi sokszínűségének megőrzésével, az anyanyelvi nyelvhasználattal és a nyelvpolitikával kapcsolatos, aktuálpolitikai kérdéseket is felvető témaköröket vitattak meg. Az anyanyelv és a nemzeti identitástudat összefüggő kérdésköre felveti a nyelvpolitikai kérdések újraértékelését, az aktuális geopolitikai helyzet figyelembevételét, a határokon átívelő mobilitás iránti igény elismerését. 

1. Világnyelvek és integráció. Állítása: az emberiség történelme folytonos integrációk történelme. A 21. század – reményei szerint – a szabályozott regionális-planetáris integráció korszaka lesz, ami viszont elképzelhetetlen a műveltségbeli-nyelvi feltételek biztosítása nélkül. Itt lép be az integrció egyik legfontosabb eszköze, a regionális és a planetáris világnyelv.