Román–magyar történésztalálkozó Bukarestben

2008. május 23.
A História folyóirat, az MTA Történettudományi Intézete és az Europa Institut Budapest történész delegációja 2008. május 23–24-én Bukarestbe látogatott a román Magazin Istoric c. folyóirat meghívására. A Magazin Istoric már évek óta szorgalmazta egy közös szerkesztőségi találkozó megrendezését, amelyből a magyar fél javaslatára egy magas szintű román–magyar történésztalálkozó nőtt ki.
Román oldalról a találkozón részt vett Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke, az akadémiai Történettudományi Bizottság elnöke, G. Gurescu és A. Pop akadémikusok, valamint a Magazin Istoric szerkesztői. Magyar oldalról részt vett Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke, az MTA Történettudományi Intézete és az Europa Institut Budapest igazgatója, a História folyóirat szerkesztője; Szász Zoltán, az MTA TTI tudományos tanácsának társelnöke, az Europa Institut Budapest professzora, a História szerkesztőségének tagja; Csorba László, az intézet igazgatóhelyettese, Zsoldos Attila (osztályvezető, szerkesztőségi munkatárs), Sipos Péter tudományos tanácsadó (szerkesztőségi munkatárs) és Antal Andrea, az Europa Institut Budapest Balkán-projektjének titkára.
A nagy romániai sajtóérdeklődéssel (rádió, tévé, napilapok) kísért találkozó tárgyát Glatz Ferenc írásban (románul, magyarul, angolul) előterjesztett tézisei határozták meg.
  • Az EU délkelet-európai kiterjesztése révén a két nemzet érdekei – a török alóli felszabadulás óta (1716) először – több közösséget, mint ellenétet tartalmaznak. (2007 szeptemberében Glatz ugyanezen elvek alapján javasolta a szlovák– magyar megbékélést.) A múlt érdekellentétei csak akkor oldhatók fel, ha a történészek mindkét oldalon őszintén beszélnek a sérelmekről és nem holmi kincstári optimizmussal az „asztal felett ölelgetik egymást, az asztal alatt pedig rugdossák egymás lábát”. Az őszinte veszekedés, az őszinte vita a barátság és egymást-becsülés első jele.
  • A vitákban a történészek új generációja már nem „nemzeti falanxokba” tömörülve vesz részt, hanem mint kutató egyének.
  • Szakítsunk a politikai gondolkodás historizáló hagyományával, és ne vetítsük vissza a történelembe a mai problémákat, hanem beszéljünk a napi konfliktusokról is nyíltan. Egy dolog, hogy kik laktak itt a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt (dákok, románok stb.), és másik dolog a kisebbségek mai helyzete. Beszéljenek a politikusok is nyíltan és európai módón az aktuális konfliktusokról.
  • A francia–német történész megbékéléshez (1963–73) hasonlóan el kell indítani egy román–magyar megbékélési folyamatot a magyar és román történetírás között.