4. kötet

TARTALOM

Válaszút előtt (Előszó) XV

1999. április 1. EURÓPA ÉS POLGÁRAI, POLITIKUSAI (MIRE JÓ AZ EURÓPAI UNIÓ?) 1

Generációm élménye • A földrajzi, a kulturális, a politikai Európa• Mi az Európai Unió értelme? Mit várunk az Európai Uniótól? • Az államok, a nemzetek vagy a polgárok Európája? • A polgárok Európájának megteremtése • Az Európai Unió és a mi politikusaink, értelmiségünk

1999. április 3. HELYÜNK EURÓPÁBAN, EURÓPA MEGISMERTETÉSE ITTHON (KÖZHASZON ÉS EGYÉNI ÉLETMŰ) 12

Sorsfordító évek• Az egyén helykeresése az új világkörnyezetben • Élni mint Nyugaton, dolgozni, mint Keleten? • Részvétel az Európa-projektben • Civil szervezetek, Akadémia • Hol lehet használni?

1999. április 8. KÖZÉP-KELET-EURÓPA-ISMERET A VILÁGBAN
(MAGYARORSZÁGI KÖZPONT A REGIONÁLIS KUTATÁSOKBAN) 20

A délszláv háborúk sokkja • „Rendezés” vagy „beavatkozás” • Európa: „több régió”, ozmózis • Átvenni a szintetizálást • A Kelet-Európa-kutatás nyugati műhelyei és leépítésük • A helyi Kelet-Európa-kutatás • Magyarország lehetséges szerepe • Kézikönyvsorozat, konferenciaközpont, közép-kelet-európai National Geographic

1999. április 9. AKADÉMIÁNK ÉS TAGSÁGA (NAPLÓJEGYZETEK KOROSZTÁLYOKRÓL, TUDOMÁNYARÁNYOKRÓL, AZ ELNÖK TEENDŐIRŐL) 33

AZ ÖREG AKADÉMIÁRÓL • Nyugdíjazás – tudományos közélet • Öregedés: össztársadalmi konfliktus • „Helyet a fiataloknak”, munkanélküliség • Tagfelvétel 60 alatt • II. TUDOMÁNYÁGAK REFORMJA, ÚJ SZERVEZETI FELÉPÍTÉS • Akadémiánk szervezetileg öreg • III. A MILLENNIUM • IV. AZ MTA ALAPÍTÁSÁNAK 175. ÉVE • V. EURÓPAI ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPAI HELYKERESÉS • VI. MEGKEZDETT PROGRAMOK BEFEJEZÉSE

1999. április 11. ELKÉPZELÉSEK A JÖVŐRŐL (ELNÖKI PÁLYÁZAT, 1999) 43

AUTONÓM AKADÉMIA, ÁLLAM, TÁRSADALOM • TUDOMÁNYPOLITIKA • Nemzeti stratégiai kutatások • Tudomány és társadalom • A 2000. év • A Tudomány Világkonferenciája • II. TUDOMÁNYOS MŰHELYEK • Az osztályok • Akadémiai kutatóhelyek • Könyvtárhálózat és infrastruktúra • III. MŰKÖDŐKÉPES SZERVEZET

1999. május 13. MAGYARSÁG ÉS EURÓPA (KÍSÉRLET: KISDIÁKOKNAK A TÖRTÉNELEMRŐL, A JÖVŐRŐL) 54

A „közösségi hasznosság” hite • I. EURÓPAISÁGUNK • Sokféle nemzeti közösség • Az államszervezet haszna • A hagyományok előnye • Ipari-technikai forradalmak • A jövő Európája • II. KIK VAGYUNK MI, MAGYAROK? • A finnugor, ősi nyelvünk • A sztyeppén: a befogadóképesség • A Kárpát-medencében: a tolerancia • Telepesek, vendégnépek, török hódítás • Kisebbségben • A magyar nyelv és az ipari-technikai forradalom • Területileg széttagolva • III. MAGYARSÁG ÉS EURÓPA

1999. május 21. A KORONA ÉS KORUNK SZELLEMTÖRTÉNETE 71

A KORONA MINT JELKÉP • Hivatkozás Istvánra és a koronára • Az állam egységének szimbóluma • Korona a „külföldi” uralkodók fején • A sok tartalmú jelkép • A korona a legújabb korban • Európai diktatúrák és a koronák • II. A KORONA SZENT JELLEGE • A középkori állam vallásos alapjai • A magyarországi szovjet rendszerben • A szakrális gondolkodás napjainkban • III. A SZENT KORONA A RENDSZERVÁLTÁS FOLYAMATÁBAN • A korona „hazatérése”, 1978 • Nemzeti és vallásos hagyományok a proletárdiktatúrában • Rendszerváltás és egyházak • Baloldal, rendszerváltás, nemzeti hagyomány • IV. A KORONA ÉS A MAGYAR ÁLLAM SZOMSZÉDAI • A területrevízió szimbóluma • A népességmegtartó magyar állam szimbóluma • A magyar állam múltjának újraértékelése • V. A MAGYAR ÁLLAM TÖRTÉNELMI SZEREPÉNEK ÚJRAÉRTÉKELÉSE • A historizáló politikáról • Az én történelemértelmezésem • Milyen 21. századi államot akarunk? • VI. A KORONA A KÖZTÁRSASÁGBAN • Államforma és társadalmi rendszer • A korona elhelyezése • Társadalmi konszenzus • Az MTA vezetésének lehetséges álláspontja

1999. május 26. A NÉMET NYELV, A NÉMET KULTÚRA EMANCIPÁCIÓJA 95

Nézeteim a lingua francákról, a nemzeti nyelvek jövőjéről • Nyelvhasználat és politika • A kollektív felelősség elve a nyelvhasználatban • Nyelvhasználat és tudományos kutatás • A német nyelv helye a lingua francák között • A német nyelv használatának „költségei”

1999. május 27. ROMÁNOK, MAGYAROK A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI TÉRSÉGBEN (A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER ÜDVÖZLÉSE) 100

Értelmiségi mivoltunkról • A nemzeti ellentétek feloldása: 1990, 1999 • Politikai demokrácia és nacionalizmus • Etnikai-vallási ellentétek és a rakéták • Generációnk és az európai műveltség • A szociális konfliktusok hasonlósága

1999. május 29. MILLENNIUM ÉS TUDOMÁNY (ADATBÁZISOK ÉS A TÉNYEK SZEREPE KORUNK TUDOMÁNYÁBAN) 107

NEMZETI TANÁCSADÓSZEREP ÉS MILLENNIUM • Reális társadalomszemlélet • Tudományos gondosság, tanári türelem • Köztársasági eszme, nemzeti történelem • II. A TUDOMÁNYOS AUTONÓMIA TOVÁBBÉPÍTÉSE ÉS A MILLENNIUM • Modern civil szervezet • A mértékadás és önbecsülés • III. TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA • „Új szintézis” és adatszerűség • Lexikon, kronológia, intézettörténet

1999. június 1. A 90. ÉV (ELFOGULTSÁGAIM FEJTŐ FERENCRŐL) 117

Minden irányba nyitottan • Irányteremtő egyéniség • Konszenzusteremtő értelmiségi • Szekértáborok között

1999. június 6. AZ AKADÉMIAI INTÉZETHÁLÓZAT TÖRTÉNELMÉNEK
ÉS JELEN ÁLLAPOTÁNAK FELDOLGOZÁSA 121

Önismertetés és történeti adatbázis-építés • A tudományterület helyzete, 1920, 1949, 1999 • A diszciplína intézményrendszere, 1949–99 • Az intézetek létrejötte, adattára, 1949–99 • Infrastrukturális fejlődés • A nemzetközi kapcsolatok fejlődése • Egyetemi tanszékek, intézetek és főhivatású kutatóintézetek, 1990–99 • A füzetsorozat szerkesztéséről • Az intézettörténeti adatbázis sorsa

1999. június 7. AZ AKADÉMIKUSOK ÉLETRAJZI LEXIKONA MUNKÁLATAINAK INDÍTÁSA 130

Az autonómia önbecsülésének erősítése • Az akadémiai tudománytörténeti adattárak • Az Akadémia tagságát átfogó intézmények • Következtetések Akadémiánk múltjára és jövőjére • Terjedelem, érdemek • A lexikon elkészítésének személyi feltételei

1999. június 21. EURÓPÁNAK NINCS HUMÁNSTRATÉGIÁJA 135

1999. június 23. EURÓPAI UNIÓ ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPA KOSZOVÓ UTÁN (A VARSÓI EURÓPA FÓRUM) 141

Koszovó: mérföldkő • Az Európai Unió jövőjéről • Az Egyesült Államok jelenlétéről • A Balkán jelenlegi helyzetéről • Az Oroszországgal szembeni stratégiáról • Helyi konfliktusok regionális feloldása • Közép-kelet-európai Európa Fórum

1999. június 24. „ALAPÁLLÁSOM: KÉTSZER MÉRJ, EGYSZER VÁGJ!” (A TUDOMÁNY VILÁGKONFERENCIÁJA BUDAPESTEN) 149

1999. június 25. EURÓPAI UNIÓ, HIDEGHÁBORÚ, EGYESÜLT ÁLLAMOK (NAPLÓJEGYZETEK A VARSÓI EURÓPA FÓRUMON) 156

A szülő: a nagytérség gazdasági igénye, 1900–10 • A nevelő: a hidegháború és az USA • „Partnerség” vagy „függőség”? • Más az USA, és más az EU • Európa-rendőrség, Európa-hadsereg? • Németország emancipációja • Koszovó és az Európa Fórum • Koszovó és a mi kis világunk • Kelet-európai National Geographic

1999. június 26. TUDOMÁNY A 21. SZÁZADBAN (A „KULTURÁLIS DIVERZITÁS”-RÓL) 167

Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsőoktatás, tudomány • A kulturális diverzitásról • A tudásalapú társadalomról és a „nyitott tudomány”-ról • A gazdaság és a tudomány viszonyáról • A jövő század „szolgáltató államá”-ról • Az új szintézisről a kutatói gondolkodásban

1999. július 12. KORMÁNY, AKADÉMIA ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA (A MINISZTERELNÖKNÉL) 175

A tudomány költségvetési és költségvetésen kívüli támogatása Magyarországon • A Tudománypolitikai Kollégium működtetése • Az előző kormány eredményei • Az egyenlő távolságtartásról és közelségről • A koronáról • A millenniumi ünnepségekről • A kormányzati negyed kialakítása és a budai Vár újjáépítése

1999. augusztus 18. A TÖRTÉNETKUTATÁS ÚJ TERRÉNUMA: TERMÉSZETTÖRTÉNELEM 180

Nem legyőzni • Biotörténelem, 1987

1999. augusztus 29. A ZSIDÓ KULTÚRA KITÁRULKOZÁSÁNAK KORA (ÚJ SZAKASZ A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNELMÉBEN) 183

Gyász és újraeszmélés, 1945–89• Erőgyűjtés, építkezés, 1989–98 • Nyitás, kitárulkozás, 1998–99 • Zsidó hagyomány, nemzeti hagyomány

1999. szeptember 10. HATÁRNYITÁS ÉS A RENDSZERVÁLTÁS, 1989 187

Politika és történelem, 1989–99 • A rendszer reformjának jegyében, 1988 • A rendszer váltásának része: a német kérdés megoldása, 1989 • Menekültügy és rendszerváltás • „Fellazítás”, határnyitás és rendszerváltás • Az évfordulón Európa jövőjéről

1999. szeptember 10. A KISEBBSÉGEK ÉS A CIVIL SZERVEZŐDÉSEK JÖVŐJE AZ EURÓPAI UNIÓBAN (ÁLMOK ÉS REALITÁSOK) 195

KORUNK VILÁGTÉNYEZŐI: ÖNKORMÁNYZATOK, CIVIL SZERVEZETEK • „Többség” és „kisebbség” a nemzetállamban és az unióban • Unió vagy a nemzetállam polgára leszünk? • Ipari-technikai fejlődés, önkormányzatiság, identitáspluralizmus • II. EURÓPA ÉS NEMZETEI A 21. SZÁZADBAN • Európa az etnikai sokszínűség kontinense • A nemzeti identitás természetéről, gyengüléséről, erősödéséről • A 21. század nyelvi kultúrájáról • A 21. század szokáskultúrájáról • Az anyanyelv használata és művelése • A kétkamarás parlament az identitáspluralizmusért • III. AZ ÚJ KUTATÓI MAGATARTÁSRÓL • A kisebbségkutatás tárgya, jellege • Kisebbségkutatás Kelet-Európában • A kutató közéleti aktivitásáról és realitás-felismeréséről • Ma: döntéshelyzet

1999. szeptember 20. AGRÁRREFORM MAGYARORSZÁGON, 1890–1914 (DARÁNYI IGNÁC ÉS KORTÁRSAI) 215

KIHÍVÁSOK TEGNAP ÉS MA. MIÉRT DARÁNYI? • Világpiac a középkorban • A századelő • A szovjet korszakban • Az ezredforduló • II. MODERNIZÁCIÓ, FELZÁRKÓZÁS • Az ipari-technikai forradalom és Magyarország • Az élelemtermelés: az urbanizáció igénye • Agrárius, merkantil érdekek • Technikai és szellemi korszerűsítés • A „magyar föld” karbantartása • Szakemberképzés, szakmai továbbképzés • III. A TÁRSADALOM • Földtulajdon • Mezőgazdasági bérmunka • Munkanélküliség • Parasztpolgár • Konzervatív reform • IV. AZ ÁLLAM SZEREPE • Szabályozás, képzés, infrastruktúra • Szakszolgálat, szakigazgatás • V. TÖBBPÁRTRENDSZER ÉS SZAKÉRTELEM

1999. október 1. ÖT KÉRDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL (AZ EURÓPAI JOGAKADÉMIA LEHETŐSÉGEI) 238

Első kérdés: milyen Európában akarunk élni? • Második kérdés: tudomásul vesszük-e azt, hogy az európai integrációval párhuzamosan egy világméretű integráció is végbemegy? • Harmadik kérdés: tudjuk-e mi, közép-kelet-európaiak megfelelően érvényre juttatni saját érdekeinket? • Negyedik kérdés: tudomásul vesszük-e, hogy az integráció nemcsak diplomáciai, politikai elhatározást, hanem az egész munkaszervezet, az egész termelési kultúra átalakulását kívánja? • Ötödik kérdés: látjuk-e az értelmiség felelősségét a most zajló világgazdasági és politikai folyamatban?

1999. október 12. AUTONOMISTA VAGY VÉGREHAJTÓHATALOMKÖZPONTÚ TUDOMÁNYPOLITIKA (A TUDOMÁNYPOLITIKAI KOLLÉGIUMRÓL) 247

A miniszterelnök látogatása • Vita a kollégiumban

1999. október 15. KÖNYVEINK HASZNÁRÓL (A FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR, 1999) 252

Az olvasási kultúra válsága • A hosszú távú alternatívák kutatása • A kontinens jövőjéről • Ki az elefántcsonttoronyból! • Tudománypolitikai alapfogalmak

1999. október 18. RENDSZERESSÉG A SZERVEZETBEN, ÚJ LÁTÁSMÓD A GONDOLKODÁSBAN (A KÖZGYŰLÉSI ELŐADÁSOK INDULÁSA) 256

1999. október 22. A KIREKESZTÉS VESZÉLYÉNEK ÚJRAÉLEDÉSE (A SÉRÜLÉKENY DEMOKRÁCIA) 259

A cenzúra eltörlése és az emberi jogok megsértése • A nem zsidó társadalom a zsidókért • Egyházak, értelmiség, Akadémia

1999. október 26. KÖNYV ÉS TÁRSADALOM A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN (A FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁRRÓL) 264

A betű erősen tartja magát • Romlik a tudományos nyelv • Nemzeti öncsonkítás

1999. november 2. A DIÁKKÖR A KUTATÓI ÉLETELVEK KIALAKULÁSÁNAK MŰHELYE 271

Hivatás, magatartásforma • Tanárok és diákok • Létbizonytalanságban

1999. november 3. A TUDOMÁNY A NEGYEDIK HATALMI TÉNYEZŐ (POLITIKA, GAZDASÁG, MÉDIA, TUDOMÁNY) 275

Szociális válságban • A politikai és a tudományos elit felelőssége • Munkaszobánk a nagyvilág, hazánk Magyarország • Függetlenség és segítés • Emelkedő társadalom?

1999. november 5. ÚJ CIVIL KUTATÁSI ÁGAZAT – VÉDELMI POLITIKA 279

1999. november 6. AKADÉMIA ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA KELET-EURÓPÁBAN, 1918–1999 282

AZ ELEMZÉS SZEMPONTJAI. ELŐREBOCSÁTOTT MEGJEGYZÉSEK • Az ideológia-kritikai megközelítésről • A tudomány helyzete 1919 előtt • A tudományszervezés mint szakigazgatás • Az értékelés szempontjai • II. TUDOMÁNYOSSÁG A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI TÉRSÉGBEN 1949 ELŐTT • Tudományos-technikai forradalom és tudomány, 1867–1945 • Állami tudománypolitika Magyarországon, 1922–49 • Konzervatív tudományszervezet • III. A SZOVJET TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS AKADÉMIAI FEJLŐDÉS, 1924–91 • Utolérni, központosítani, dirigálni • Az Akadémia mint állami szervezet • Független kutatóintézetek • IV. A MAGYAR FEJLŐDÉS 1945 UTÁN • Törekvések a modernizálásra, 1945–48 • Modernizáció szovjet módra, 1949 • Az MTA, az állami tudománypolitika intézménye • A korrekció kora, 1968–78 • V. AZ ÚJ MODELL KIALAKÍTÁSA KELET-EURÓPÁBAN • Intézményeink leépülése • A tudománypolitikai reform kísérlete, 1997

1999. november 10. A FOLYAMATOSSÁG, LELEMÉNY, BEFOGADÁS EZER ÉVE (A MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK ELÉ) 300

Az elődök érdemei • István tettei • A reális nemzetelvek győzelme • A kultúra megtartó erejéről

1999. november 11. AZ INTÉZETKONSZOLIDÁCIÓ FOLYTATÁSA (2000–2002) 307

ÁLTALÁNOS CÉLOK (EMLÉKEZTETŐ) • A magyarországi kutatóbázis konszolidálásának terve • Az akadémiai kutatóintézeti hálózat • Közgyűlési állásfoglalás • II. A KONSZOLIDÁCIÓ FOLYTATÁSÁNAK SZÜKSÉGE ÉS A VÉGREHAJTÁS ESÉLYEI • Az I. szakasz terve, 1997–99 • A II. szakasz terve, 2000–02 • Az új tudománypolitikai környezet • III. A KONSZOLIDÁCIÓ II. SZAKASZA?

1999. november 22. NYITOTT AKADÉMIA (NYILVÁNOSSÁG ÉS TUDOMÁNY AZ EZREDFORDULÓN) 314

Kölcsönös érdeklődés • Az együttgondolkodás fóruma • Nemzetközi szervezetek felé • A társadalom irányába • Az MTA PR-csoportja • Kutatóintézetek és termelés • A nyilvánosság haszna • A nyitás módszerei

1999. november 25. AZ AKADÉMIAI KUTATÓKÖZPONTOKRÓL 318

Kutatásszervezet és tudományos gondolkodás • A kutatóközpont fogalmáról • A szuperintézetek, az ún. központok • A központok tudományos és igazgatási céljai • Az új szintézis szolgálata

1999. november 26. AZ MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT TERVE, INDÍTÁSA 324

A társadalomismeret, társadalomkutatás erősítése • A központ mint menedzserszervezet • A központ mint keretintézet • Virtuális könyvtár • Fényes infrastruktúra és az eredmények

1999. november 30. CENTRALIZÁCIÓ ÉS AUTONÓMIÁK A TUDOMÁNYPOLITIKÁBAN (KORMÁNY ÉS AKADÉMIA) 329

Termelés és kutatás különbsége • Új irány a tudománypolitikában? • Egységes koncepció, de nem egységes irányítás • Európai uniós szervezet • Szakmai viták

1999. december 6. FELJEGYZÉS A KORONATÖRVÉNY ÜGYÉBEN 334

Koronatestület és kormány • Valótlan historizálás • A magyar állam jellege és regionális funkciója • A korona és a Szent Korona-tan • A korona elhelyezése

1999. december 6. AZ ÚJ SZINTÉZIS ÉRDEKÉBEN (HÁROMÉVES PROGRAM) 340

HELYÜNK A NAP ALATT • A világon ipari és kulturális forradalom • Identitáspluralizmus, a közgondolkodás forradalma • A Nyugat-Európán kívüli világ • A tudás mint új tömegerő • Európa: „szolgáltató állam” és az „autonómiák” • Európa: új regionalizmus • Magyarország: kormányváltás • Pártpolitikától független Akadémia • finanszírozás, kutatóbázis, tudománypolitika • Akadémiai kutatóhálózat • II. AKADÉMIÁNK BELSŐ REFORMJÁNAK FOLYTATÁSA. FOLYTONOS ÁTALAKULÁSBAN • Akadémiánk konszolidációja • Az új szintézis tudományszervezeti igénye • Akadémiánk nemzetközi betagozódásáról • Az intézetkonszolidáció folytatása • Felhasználók, megrendelők és a „nyitott Akadémia” • Az elöregedés ellen • A nemzet tanácsadója: stratégiai kutatások • A nemzet tanácsadója: millennium • A „megelőzésről”, a „mulasztásról” • Tézisek az államalapításról • A köztestület két szintje? • Eurorégiók és tudományszervezet • „Szülőföld-program” – Kultúrnemzet • Akadémiai Klub • Közgyűlés(ek) • A tisztviselői kar • III. BESZÁMOLÓ AZ ELMÚLT FÉL ÉVRŐL • Az új vezetőség • Szakbizottságok újraválasztása • A Tudomány Világkonferenciája • A Magyar Tudomány Napja, 1999 • Országgyűlési beszámolás • Kutató a 21. század Európájában

1999. december 7. A HÉTKÖTETES MAGYARORSZÁG-LEÍRÁS INDÍTÁSA (FELELŐSSÉG A TERMÉSZETI ÉS EMBERI KÖRNYEZETÉRT) 393

Célok 1995, 1999 • A mű jellege és tematikája • Magyar kutatók helyzetjelentése hazájukról • Közérthető formában • Korszerű ábrázolási formák. Vizualitás • Mai ország, a magyarság szállásterülete, regionalitás • Természet- és társadalom-központú leírás • Ember és természet új viszonya • Kulturális diverzitás • Globális és lokális egyensúlya • Önbecsülés – önismeret • A honszeretet újraértelmezése

1999. december 9. A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGEK TUDOMÁNYOSSÁGA (AKADÉMIA ÉS KISEBBSÉGPOLITIKA) 400

Azonos normák államhatáron kívül és belül • Regionális tudomány- és kisebbségpolitika • Akadémiai állások, pályázatok

1999. december 15. TUDOMÁNY AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN, 1999 (ELNÖKI BESZÁMOLÓ A PLENÁRIS ÜLÉSEN) 405

MI TÖRTÉNT A VILÁGBAN? • Az új tudomány • A kutató változott társadalmi helyzete • Ipari-technikai forradalom – világverseny • Múltba nézés helyett jövőbe tekintés • II. MI TÖRTÉNT MAGYARORSZÁGON? • Az integráció és Magyarország • Kormányváltás és tudománypolitika • III. MI TÖRTÉNT A TUDOMÁNYBAN? • Tudománypolitikai reform, 1997–98 • A kutatóhálózat konszolidációja • Kultúrnemzet és kutatásszervezet • Nemzeti Stratégiai Kutatások • A kutatói társadalom színvonala és haszna • IV. KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS

1999. december 15. NEM PANASZKODNI JÖTTEM, NEM KÉRNI, HANEM EGYÜTT GONDOLKODNI (VÁLASZ A PARLAMENTI VITÁBAN) 422

A beszámoló műfajáról • A tudománypolitikai reform, 1996, 1999 • A stratégiai gondolkodás haszna • A kutatásfinanszírozásról • A többpártrendszer haszna és deficitje

1999. december 17. A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI AKADÉMIÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL (SZLOVÁK–MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS) 429

KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK ÉS GONDOK • Az uniós tagság közös előnyei • Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet • Utánpótlás és új ösztöndíjrendszer • II. A KELET-EURÓPA-ISMERET KIÉPÍTÉSE, TERJESZTÉSE • A jugoszláviai háború sokkja • Az Európai Unió keleti kiterjesztéséről • Etnikai reneszánsz Keleten és Nyugaton? • Közép-kelet-európai National Geographic és Kelet-Európa-ismeret • III. AZ AKADÉMIAI ÉRTELMISÉG KÖZÖS REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSAI • A regionális természetgazdálkodási stratégiák • Az Európai Unió kiterjesztése és a regionális érdekek • Az etnikai kisebbségek konfliktusainak feloldásáról • A térség akadémiáinak közös akcióiról • Regionális társadalomkutatói szemlélet

2000. január 10. AZ ÉVEZRED UTOLSÓ ESZTENDEJE (JEGYZETEK AZ ÚJÉVI POHÁRKÖSZÖNTŐHÖZ) 444

Új szokásrend, civil társadalom• Európa az új világban • Lokalitás és egyetemesség • Millennium • Kormányváltás és Akadémia

2000. január 12. EURÓPAI IDENTITÁSRÓL, EURÓPA JÖVŐJÉRŐL (ÚJÉVI ETŰDÖK) 452

Az európai integráció történelmi körülményeiről, az új ipari-technikai forradalomról • Az európai identitásról • Az identitás történelmi alapjai • Európa nyugati és keleti felének egymásrautaltságáról •Az Európai Unió új határai • Mi is az EU, és mi a célja? • Európa emancipálódása

2000. január 20. VADÁSZAT ÉS TERMÉSZETGAZDÁLKODÁS 460

2000. február 10. TUDOMÁNYÁGAK ARÁNYÁNAK LEHETSÉGES REFORMJA AZ AKADÉMIÁN (ÖNKORREKCIÓ AZ AUTONÓMIÁBAN) 462

Különvélemény • Tudományfejlődés: szintézis és társadalomismeret • Merev osztályszerkezet, elöregedés • Autonómia, megmerevedés, önkorrekció • A finanszírozott tudományos elit létszámáról • Az akadémikusok életkora • Társadalomtudományok • Az adminisztráció lehetséges reformja

2000. február 14. VÍZTÁROZÁS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS AZ ALFÖLDÖN (HÁTRÁNYBÓL ELŐNY: ÁRVÍZVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS A TISZÁN) 471

Vízbőségre építő országfejlesztést • Szakértők és politikusok • Az árvizek „haszna” • A Vásárhelyi-terv és az ipari-technikai forradalom • Az Európai Unió és az Alföld • Ártéri vízgazdálkodás és természetgazdálkodás, életmód-változtatás • Ötvenéves program

2000. március 3. AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEM ÚJRAGONDOLÁSA (A TÖRTÉNELEM „VISSZATÉR” VAGY „FOLYTATÓDIK”?) 484

ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ KONFLIKTUSOK • Európai és glóbuszszintű integráció• A keleti kiterjeszkedés következményei • Ütközések a határállamok területén • Új versenyhelyzet (konfliktus?) Európa és az USA között • II. A TÖRTÉNELMI FOLYAMATOSSÁGRÓL • A modern Európa-történet hiánya • EU: 2500 éves építkezés • III. A ZSIDÓ-KERESZTÉNY KULTÚRKÖZPONT VÁNDORLÁSA • Európa emelkedése • Európa hanyatlása és okai • IV. TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK • A kezelés: a megelőzés

2000. március 7. BÉKÉBEN ÉLNI ÖNMAGUNKKAL 500

2000. március 18. JUDAISZTIKAI KUTATÁSOK, MAGYAR ZSIDÓ HAGYOMÁNY (TÉZISEK EGY AKADÉMIAI KUTATÁSFEJLESZTÉSHEZ) 506

A magyarországi zsidóság a magyar kultúrában • A zsidóságkutatás „nehézségei” és „szépségei” • A vidéki zsidó hagyomány és a „csonka társadalom” • A zsidóság és az ő hagyománya • Judaisztikai intézet alapítása

2000. március 30. AZ INTÉZETHÁLÓZAT FEJLESZTÉSEIRŐL 514

A konszolidáció ütemterve • Világ tudományossága, hazai elvárások • A fejlesztések alapelvei • Folyamatos fejlesztés 2002 után

2000. április 4. EURÓPA MEGISMERÉSE (KÉZIKÖNYV EURÓPÁRÓL: „EUROPA A–Z”) 519

1989: Európához, a Nyugathoz tartozni • Európa határai • Mit tudunk Európáról? • Európa-stratégiák, 1991–2000

2000. április 6. FIZIKÁRÓL, FIZIKUSOKRÓL TEGNAP ÉS MA (OLVASÓI-SZERKESZTŐI JEGYZET) 523

A fizika 20. százada • Az „új szintézis” 21. százada • Diszciplínaviták, 1998–2000

2000. április 18. OSZTÁLYOK, TUDOMÁNYTERÜLETI ARÁNYOK AKADÉMIÁNKON (AZ ÉLET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK EMANCIPÁLÓDÁSA) 527

2000. április 28. AKADÉMIÁNK BELSŐ ÁTALAKÍTÁSÁRÓL ÉS TÁRSADALMI SÚLYÁRÓL (A „TÉVEDÉSRŐL”, A „MULASZTÁSRÓL”) 533

Fiatalítás, humán szempontok • A döntéshozók felelőssége • A gondolkodásmód lassú átalakulása

BIBLIOGRÁFIA (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 1999. április–2000. április 537